(1)

Az információs társadalom szolgáltatásai és különösen a közvetítő szolgáltatások az uniós gazdaság, illetve az uniós polgárok mindennapjainak fontos részévé váltak. Húsz évvel a meglévő, az ilyen szolgáltatásokra vonatkozóan a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) lefektetett jogi keret elfogadását követően az új és innovatív üzleti modellek és szolgáltatások, például az online közösségi hálózatok és a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tevő online platformok lehetővé tették az üzleti felhasználók és fogyasztók számára, hogy új módokon osszanak meg információkat, férjenek hozzá információkhoz és vegyenek részt ügyletekben. Az uniós polgárok többsége jelenleg napi szinten használja ezeket a szolgáltatásokat. Az ilyen szolgáltatások digitális átalakulása és fokozott használata azonban új kockázatokat és kihívásokat is eredményezett a vonatkozó szolgáltatások egyes igénybe vevői, a vállalatok és a társadalom egésze számára.

(2)

A tagállamok egyre nagyobb mértékben vezetnek be vagy terveznek bevezetni az e rendelet által szabályozott kérdésekről szóló nemzeti jogszabályokat, különösen a közvetítő szolgáltatókra vonatkozó, azzal kapcsolatos kellő gondossági követelmények előírásával, hogy miként kell kezelniük a jogellenes tartalmat, az online dezinformációt és más társadalmi kockázatokat. Ezek az eltérő nemzeti jogszabályok kedvezőtlenül érintik a belső piacot, amely – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. cikke értelmében – egy olyan, belső határok nélküli térséget alkot, amelyben biztosított az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, valamint a letelepedés szabadsága, figyelembe véve az ilyen szolgáltatások nyújtásához általában használt internet eredendően határokon átnyúló jellegét. A közvetítő szolgáltatások belső piacon történő nyújtására vonatkozó feltételeket harmonizálni kell, hogy a vállalkozások hozzáférhessenek új piacokhoz és lehetőségekhez a belső piacban rejlő előnyök kiaknázása érdekben, nagyobb választékot biztosítva a fogyasztóknak és a szolgáltatások egyéb igénybe vevőinek. E rendelet alkalmazásában az üzleti felhasználó, a fogyasztó vagy az egyéb felhasználó egyaránt a szolgáltatások igénybe vevőjének tekintendő.

(3)

A közvetítő szolgáltatók felelősségteljes és kellően gondos magatartása elengedhetetlen a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezethez, illetve ahhoz, hogy az uniós polgárok és más személyek gyakorolhassák az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) biztosított alapvető jogokat, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetésmentességhez való jogot és a fogyasztóvédelem magas szintjének elérését.

(4)

Ezért a belső piac működésének védelme és javítása érdekében célzott, egységes, hatékony, arányos és kötelező szabályokat kell hozni uniós szinten. Ez a rendelet biztosítja annak feltételeit, hogy az innovatív digitális szolgáltatások megjelenjenek a belső piacon és bővüljenek. A közvetítő szolgáltatókra vonatkozó követelmények tekintetében a nemzeti szabályozási intézkedések uniós szintű közelítése elengedhetetlen a belső piac töredezettségének elkerüléséhez és felszámolásához, illetve a jogbiztonság biztosításához, csökkentve ezáltal a fejlesztők bizonytalanságát, és előmozdítva az interoperabilitást. A technológiasemleges követelmények alkalmazása nem akadályozza, hanem elősegíti az innovációt.

(5)

Ez a rendelet az információs társadalom egyes olyan szolgáltatásait nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) fogalommeghatározásának megfelelően általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatások. Konkrétabban ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, vagyis különösen az egyszerű továbbításként, a gyorsítótárazásként vagy tárhelyszolgáltatásként ismert szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó, mivel az ilyen szolgáltatások használatának – főként jogszerű és társadalmilag hasznos célokból való – exponenciális növekedése hatására a jogellenes vagy egyéb módon káros információk és tevékenységek közvetítésében és terjesztésében is nőtt a szerepük.

(6)

A gyakorlatban egyes közvetítő szolgáltatók olyan szolgáltatások tekintetében közvetítenek, amelyek nyújtására nem feltétlenül elektronikus úton kerül sor, például távoli információtechnológiai szolgáltatások, közlekedési, vendéglátási vagy kézbesítési szolgáltatások tekintetében. Ez a rendelet csak a közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó, és nem érinti a közvetítő szolgáltatásokon keresztül közvetített termékekről vagy szolgáltatásokról szóló uniós vagy nemzeti jogszabályokban megfogalmazott követelményeket, beleértve azokban a helyzetekben, amikor a közvetítő szolgáltatás egy másik, nem közvetítő szolgáltatás szerves részét képezi az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően.

(7)

Az ebben a rendeletben meghatározott szabályok hatékonyságának biztosítása, illetve a belső piaci egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ezek a szabályok a közvetítő szolgáltatókra azok letelepedési helyétől vagy földrajzi helyétől függetlenül alkalmazandók, amennyiben szolgáltatásokat kínálnak az Unióban, ahogy azt az Unióval fennálló érdemi kapcsolat alátámasztja.

(8)

Ilyen, az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak tekintendő, ha a szolgáltató letelepedési hellyel rendelkezik az Unióban, illetve ilyen letelepedési hely hiányában egy vagy több tagállamban a lakosságszámhoz viszonyítva jelentős számú igénybe vevője van a szolgáltatásainak, vagy ha a tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenység valamennyi releváns körülmény alapján állapítható meg, beleértve az olyan tényezőket is, mint a használt nyelv vagy az általában használt pénznem az adott tagállamban, vagy a termékek vagy szolgáltatások megrendelésének lehetősége vagy egy releváns felső szintű domén használata. A valamely tagállam felé irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás a szolgáltatónak az adott tagállamra szabott alkalmazás-áruházában, ha helyi hirdetéseket vagy a tagállamban használt valamely nyelven hirdetéseket közölnek, vagy ügyfélkapcsolatok kezeléséből, például az adott tagállamban általánosan használt valamely nyelven történő ügyfélszolgálat biztosításából. Az Unióval fennálló kapcsolat akkor is feltételezendő, ha a szolgáltató tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében. Ezzel szemben egy honlap Unióból való puszta technikai elérhetősége önmagában ezen az alapon nem minősül az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak.

(9)

Ez a rendelet teljes mértékben harmonizálja a belső piacon a közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat azzal a céllal, hogy biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet biztosítson, kezelve a jogellenes tartalmak online terjesztését és azokat a társadalmi kockázatokat, amelyeket a dezinformáció vagy más tartalmak terjesztése okozhat, és ahol a Chartában rögzített alapvető jogok hatékony védelemben részesülnek és elősegítik az innovációt. Ennek megfelelően a tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn további nemzeti követelményeket az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozóan, kivéve ha e rendelet kifejezetten előírja, mivel ez érintené az e rendelet célkitűzéseinek megfelelően a közvetítő szolgáltatókra alkalmazandó, teljes mértékben harmonizált szabályok közvetlen és egységes alkalmazását. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy más, a közvetítő szolgáltatókra alkalmazandó nemzeti jogszabályokat alkalmazzanak az uniós joggal, többek között a 2000/31/EK irányelvvel és különösen annak 3. cikkével összhangban, amennyiben a nemzeti jog rendelkezései az e rendelet által követettektől eltérő jogos közérdekű célokat szolgálnak.

(10)

Ez a rendelet nem érinti az uniós jog egyéb olyan jogi aktusait, amelyek általánosságban szabályozzák az információs társadalom szolgáltatásainak nyújtását, a közvetítő szolgáltatások belső piacon történő nyújtásának egyéb vonatkozásait, vagy az e rendeletben meghatározott harmonizált szabályok meghatározását és kiegészítését, például a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7), többek között az említett irányelvben a videomegosztó platformok tekintetében meghatározott egyedi rendelkezéseket, valamint az (EU) 2019/1148 (8), az (EU) 2019/1150 (9), az (EU) 2021/784 (10) és az (EU) 2021/1232 (11) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (12), továbbá az uniós jog büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendeletben és a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvben megállapított rendelkezéseit.

Hasonlóképpen, az egyértelműség kedvéért ez a rendelet nem érinti a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós jogot, különösen az (EU) 2017/2394 (13) és az (EU) 2019/1020 (14) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a 2001/95/EK (15), a 2005/29/EK (16), a 2011/83/EU (17) és a 2013/11/EU (18) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a 93/13/EGK tanácsi irányelvet (19), továbbá a személyes adatok védelméről szóló uniós jogot, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (20).

Ez a rendelet nem érinti továbbá a nemzetközi magánjogra vonatkozó uniós szabályokat, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat – így az 1215/2012/EU rendelet –, továbbá a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat. A magánszemélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét kizárólag az erről a témáról szóló uniós jog szabályai szabályozzák, mindenekelőtt az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv. Ez a rendelet nem érinti továbbá sem a munkafeltételekre vonatkozó uniós jogi szabályokat, sem a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogi szabályokat. Ugyanakkor, amennyiben az uniós jogi aktusok az e rendeletben meghatározott célokkal azonos célokat követnek, akkor az ebben a rendeletben meghatározott szabályok alkalmazandók azokra a kérdésekre, amelyek nem vagy nem teljes mértékben képezik az említett egyéb jogi aktusok tárgyát, továbbá azokra a kérdésekre, amelyek vonatkozásában ezek az említett egyéb jogi aktusok lehetővé teszik a tagállamok számára egyes intézkedések nemzeti szintű elfogadását.

(11)

Tisztázni kell, hogy ez a rendelet nem érinti a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló uniós jogot, többek között a 2001/29/EK (21), a 2004/48/EK (22) és az (EU) 2019/790 (23) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, mert ez a jog olyan konkrét szabályokat és eljárásokat határoz meg, amelyeket érintetlenül kell hagyni.

(12)

A biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében e rendelet alkalmazásában a „jogellenes tartalom” fogalmának nagyjából az offline környezetre vonatkozóan létező szabályokat kell tükröznie. A „jogellenes tartalom” fogalmát tágan kell meghatározni, olyan módon, hogy az kiterjedjen a jogellenes tartalmakkal, termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos információkra. Így különösen ezt a fogalmat úgy kell értelmezni, hogy az – formájától függetlenül – olyan információkra utal, amelyek az alkalmazandó jog értelmében vagy önmagukban is jogellenesek – mint például a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy a terrorista tartalom és a jogellenes megkülönböztető tartalom –, vagy azokat az alkalmazandó szabályok teszik jogellenessé, mivel jogellenes tevékenységekhez kapcsolódnak. Szemléltető példa lehet erre a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek megosztása, a magánjellegű képek jogellenes, beleegyezés nélküli megosztása, az online követéses zaklatás, a nem megfelelő vagy hamisított termékek értékesítése, a fogyasztóvédelmi jogszabályokba ütköző termékek értékesítése vagy ilyen szolgáltatások nyújtása, a szerzői jogi védelemben részesülő anyagok engedély nélküli felhasználása, a szálláshely-szolgáltatások jogellenes kínálata vagy az élő állatok jogellenes értékesítése. Ezzel szemben egy potenciális bűncselekményről készült szemtanúi videó nem tekinthető jogellenes tartalomnak pusztán azért, mert jogellenes cselekményt ábrázol, amennyiben az ilyen videó rögzítése vagy nyilvános terjesztése a nemzeti vagy az uniós jog értelmében nem jogellenes. E tekintetben lényegtelen, hogy az információ vagy tevékenység az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog értelmében jogellenes-e, illetve az, hogy pontosan milyen jellegű vagy tárgyú a szóban forgó jog.

(13)

Az érintett szolgáltatások sajátos jellemzőit és ezzel kapcsolatban annak szükségességét tekintve, hogy az ilyen szolgáltatókra különös kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, az e rendelet fogalommeghatározása szerint tárhelyszolgáltatók tágabb kategóriáján belül meg kell különböztetni az online platformok alkategóriáját. Az online platformokat – például a közösségi hálózatokat vagy a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tévő online platformokat – olyan tárhelyszolgáltatóként kell meghatározni, amelyek a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott információkat a szolgáltatás igénybe vevői kérésére nemcsak tárolják, hanem – szintén a szolgáltatás igénybe vevőinek kérésére – nyilvánosan terjesztik. Azonban a túlzottan széles körű kötelezettségek elkerülése érdekében a tárhelyszolgáltatók nem tekintendők online platformnak, ha a nyilvános terjesztés csupán egy másik szolgáltatáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebb és kizárólag kiegészítő elem, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely elem vagy funkcionalitás – objektív technikai okokból – nem használható a másik, fő szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás integrációja nem az e rendeletben az online platformokra vonatkozóan előírt szabályok alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál. Például egy online újságban ilyen elem lehet a hozzászólási lehetőség, ha egyértelmű, hogy ez csak kiegészítő jelleggel bír a fő szolgáltatás, a kiadó szerkesztőségi felelőssége melletti hírközlés mellett. Ezzel szemben egy közösségi hálózat esetében a hozzászólások tárolását onlineplatform-szolgáltatásnak kell tekinteni, amennyiben egyértelmű, hogy az a kínált szolgáltatásnak nem kisebb eleme, még akkor sem, ha csak kiegészítő jellegű a szolgáltatást igénybe vevők bejegyzéseinek a közzétételéhez képest. E rendelet alkalmazásában a felhőszolgáltatás vagy az internetes tárhely-szolgáltatás nem tekinthető online platformnak, amennyiben bizonyos információk nyilvános terjesztése az ilyen szolgáltatások kisebb és kiegészítő elemének vagy kisebb funkcionalitásának minősül.

Továbbá az infrastruktúraként – például egy internetalapú alkalmazás, webhely vagy online platform mögöttes infrastrukturális tárhelyeként – funkcionáló felhőszolgáltatások és webtárhely-szolgáltatások önmagukban nem tekintendők olyan szolgáltatásoknak, amelyek egy általuk tárolt alkalmazás, webhely vagy online platform valamely igénybe vevőjének kérésére tárolt vagy feldolgozott információkat nyilvánosan terjesztenek.

(14)

A „nyilvános terjesztés” ebben a rendeletben használt fogalmának azt kell jelentenie, hogy az információkat potenciálisan korlátlan számú személy számára teszik elérhetővé, vagyis amikor az információkat általánosan könnyen hozzáférhetővé teszik a szolgáltatás igénybe vevői számára, anélkül, hogy a szolgáltatásnak az információt nyújtó igénybevevője részéről ehhez további intézkedésre lenne szükség, függetlenül attól, hogy az említett személyek ténylegesen megtekintik-e a szóban forgó információkat. Ennek megfelelően, amennyiben az információkhoz való hozzáféréshez regisztrációra vagy a szolgáltatás igénybe vevőinek egy csoportjához való csatlakozásra van szükség, az információk csak akkor tekinthetők nyilvánosan terjesztettnek, ha az információkhoz hozzáférni kívánó igénybe vevők automatikusan – tehát emberi döntés vagy a hozzáférésre jogosultak emberi kiválasztása nélkül – regisztrálásra kerülnek vagy felvételt nyernek a csoportba. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatások, például az e-mailek vagy a magáncélú üzenetküldő szolgáltatások az online platformok fogalommeghatározásán kívül esnek, mivel azokat a közlemény küldője által meghatározott, véges számú személy közötti személyközi hírközlésre használják. Az e rendeletben az online platformot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozóan meghatározott kötelezettségek azonban vonatkozhatnak olyan szolgáltatásokra, amelyek lehetővé teszik az információk potenciálisan korlátlan számú, a kommunikáció küldője által nem meghatározott címzett számára történő rendelkezésre bocsátását, például nyilvános csoportokon vagy nyílt csatornákon keresztül. E rendelet értelmében az információ terjesztése csak akkor minősül nyilvánosnak, ha a terjesztést az információt nyújtó szolgáltatás igénybe vevője közvetlenül kéri.

(15)

Amennyiben a szolgáltató néhány szolgáltatása e rendelet hatálya alá tartozik, más szolgáltatásai azonban nem, vagy ha a szolgáltató szolgáltatásai e rendelet különböző szakaszainak hatálya alá tartoznak, e rendelet releváns rendelkezései csak a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokra érvényesek.

(16)

A közvetítő szolgáltatók felelősség alóli – a 2000/31/EK irányelvben megállapított – feltételes mentességére vonatkozó horizontális keret által biztosított jogbiztonság sok új szolgáltatás számára tette lehetővé a belső piacon való megjelenést és bővülést. Ezt a keretet ezért fenn kell tartani. Ugyanakkor a releváns szabályok nemzeti szintű átültetése és alkalmazása terén megfigyelhető eltérésekre való tekintettel, illetve az egyértelműség és a koherencia kedvéért ezt a keretet be kell építeni ebbe a rendeletbe. Emellett egyértelművé kell tenni e keret egyes elemeit, tekintettel az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatára.

(17)

A közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályok csak azt kell, hogy megállapítsák, hogy az érintett közvetítő szolgáltató mikor nem tehető felelőssé a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott jogellenes tartalom vonatkozásában. Ezek a szabályok nem teremtenek alapot annak megállapítására, mikor tehető felelőssé a szolgáltató, mert azt az uniós vagy nemzeti jog hatályos szabályai határozzák meg. Továbbá, a felelősség alóli, ebben a rendeletben megállapított mentesség a felelősség bármely típusa esetén alkalmazandó, bármely jogellenes tartalom vonatkozásában, függetlenül az érintett jogszabályok pontos tárgyától vagy jellegétől.

(18)

A felelősség alóli, ebben a rendeletben megállapított mentesség nem alkalmazandó, ha – a szolgáltatás igénybe vevője által biztosított információk pusztán technikai és automatikus kezelésével megvalósuló semleges szolgáltatásnyújtás helyett – a közvetítő szolgáltató olyan aktív szerepet játszik, amely révén tudomást szerez az említett információkról vagy ellenőrzi azokat. Az említett mentességek ennek megfelelően nem adhatók meg a nem a szolgáltatás igénybe vevője, hanem maga a közvetítő szolgáltató által nyújtott információkért való felelősség tekintetében, beleértve azt az esetet, amikor az információt a szolgáltató szerkesztőségi felelőssége mellett állították elő.

(19)

Tekintettel az „egyszerű továbbítás”, a „gyorsítótárazás” és a „tárhelyszolgáltatás” tevékenység eltérő jellegére, illetve az érintett szolgáltatók eltérő helyzetére és képességeire, különbséget kell tenni az ezekre a tevékenységekre vonatkozó szabályok között, mivel e rendelet értelmében eltérő követelmények és feltételek vonatkoznak rájuk, és eltér a hatályuk, az Európai Unió Bírósága értelmezésének megfelelően.

(20)

Amennyiben egy közvetítő szolgáltató szándékosan együttműködik a szolgáltatás valamely igénybe vevőjével jogellenes tevékenységek folytatása céljából, úgy kell tekinteni, hogy nem semlegesen biztosítja a szolgáltatásokat, ezért e szolgáltatóra nem vonatkoznak a felelősség alóli, ebben a rendeletben biztosított mentességek. Ez a helyzet például akkor, amikor a szolgáltató szolgáltatását legfőképpen jogellenes tevékenységek megkönnyítésének céljával kínálja, például egyértelművé teszi, hogy célja a jogellenes tevékenységek megkönnyítése, vagy szolgáltatásai alkalmasak erre a célra. Önmagában az a tény, hogy egy szolgáltatás titkosított adatátvitelt vagy a felhasználó azonosítását lehetetlenné tevő bármely más rendszert kínál, nem minősülhet a jogellenes tevékenységek megkönnyítésének.

(21)

A szolgáltató akkor részesülhet az egyszerű továbbítással és a gyorsítótárazással kapcsolatos felelősségre vonatkozó mentességekből, ha a továbbított vagy hozzáférhetővé tett információhoz semmilyen módon nincsen köze. Ez egyebek között azzal a követelménnyel is jár, hogy a szolgáltató ne módosítsa az információt, amelyet továbbít, vagy amelyhez hozzáférést biztosít. E követelménynek azonban nem kell vonatkoznia az olyan technikai jellegű műveletekre, amelyekre a továbbítás vagy hozzáférhetővé tétel folyamán sor kerül, amennyiben ezek a műveletek nem módosítják a továbbított vagy elérhetővé tett információk épségét.

(22)

A tárhelyszolgáltatásokra vonatkozó felelősség alóli mentesség igénybevétele érdekében a szolgáltatónak, amint valamely jogellenes tevékenységről vagy jogellenes tartalomról ténylegesen tudomást szerez, haladéktalanul intézkednie kell az információ eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetése érdekében. Az eltávolításra vagy a hozzáférés megszüntetésére a szolgáltatás igénybe vevői alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett kell sort keríteni, ideértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tiszteletben tartását is. A szolgáltatók többek között a saját kezdeményezésű vizsgálataik, illetve a magánszemélyek és a szervezetek által e rendelettel összhangban tett bejelentések révén szerezhetnek tudomást a tartalom jogellenes jellegéről, amennyiben ezek a bejelentések kellően pontosak és megfelelő módon alá vannak támasztva ahhoz, hogy észszerűen lehetővé tegyék a kellő gondossággal eljáró gazdasági szereplők számára a feltételezetten jogellenes tartalom azonosítását, értékelését és adott esetben a vele szembeni intézkedést. Az ilyen információk megismerése vagy az ilyenekről való tudomásszerzés azonban nem tekinthető ténylegesnek kizárólag azon az alapon, hogy a szolgáltató általában véve tudatában van annak, hogy szolgáltatását jogellenes tartalom tárolására is használják. Az a körülmény továbbá, hogy egy szolgáltató automatikusan indexeli a szolgáltatására feltöltött információkat, keresőfunkciót működtet, és a szolgáltatás igénybe vevőinek profiljai vagy preferenciái alapján ajánl információkat, nem elegendő annak megállapításához, hogy e szolgáltató „konkrét” ismeretekkel rendelkezik az említett platformon végzett jogellenes tevékenységekről vagy az azon tárolt jogellenes tartalomról.

(23)

A felelősség alóli mentesség nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybe vevője a tárhelyszolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el. Ha például annak az online platformnak a szolgáltatója határozza meg a kereskedő által kínált áruk vagy szolgáltatások árát, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a kereskedőkkel távollevők közötti szerződéseket kössenek, akkor úgy tekinthető, hogy a kereskedő az adott online platform irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el.

(24)

A közvetített online kereskedelmi ügyletekben részt vevő fogyasztók hatékony védelme érdekében egyes tárhelyszolgáltatók – nevezetesen azok az online platformok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollevők közötti szerződések megkötését – nem vehetik igénybe a tárhelyszolgáltatókra vonatkozóan ebben a rendeletben meghatározott felelősség alóli mentességet, amennyiben az ilyen online platformok az érintett ügyletekhez kapcsolódó releváns információkat oly módon teszik közzé, hogy a fogyasztók azt hiszik, maguk az online platformok vagy az irányításuk vagy ellenőrzésük alatt álló kereskedők adták meg azokat az információkat, és azt hiszik, hogy az ilyen online platformoknak tudomásuk van az ilyen információkról vagy ellenőrzést gyakorolnak felettük, még ha a valóságban másként van is. Erre a magatartásra példa lehet az, ha egy online platform az e rendeletben előírt módon nem jeleníti meg egyértelműen a kereskedő kilétét, ha az ilyen online platform a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződés megkötését követő időpontig visszatartja a kereskedő személyazonosságát vagy elérhetőségi adatait, vagy ha egy online platform a terméket vagy szolgáltatást saját nevében forgalmazza, nem pedig az azt szolgáltató kereskedő nevét használva. Ebben a tekintetben objektíven – valamennyi releváns körülmény alapján – meg kell határozni, hogy az információk közzététele okot adhat-e egy átlagfogyasztó számára arra, hogy azt higgye, hogy a szóban forgó információkat maga az online platform vagy az annak irányítása vagy ellenőrzése alatt álló kereskedők adták meg.

(25)

A felelősség alóli, ebben a rendeletben meghatározott mentességek nem érintik a közvetítő szolgáltatók elleni különböző, jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések lehetőségét még akkor sem, ha ezek a szolgáltatók megfelelnek az azokban a mentességekben meghatározott feltételeknek. Ilyen jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések lehetnek különösképpen az uniós joggal összhangban meghozott olyan bírósági vagy közigazgatási határozatok, amelyek valamilyen jogsértés abbahagyását vagy megelőzését – ideértve az ilyen határozatokban meghatározott jogellenes tartalom eltávolítását vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetését – rendelik el.

(26)

A jogbiztonság megteremtése, valamint a közvetítő szolgáltatók valamennyi kategóriája által esetlegesen önkéntes alapon vállalt, a jogellenes tartalom észlelésére, azonosítására és az ellene való fellépésre irányuló tevékenységek ösztönzése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az a puszta tény, hogy a szolgáltatók ilyen tevékenységeket folytatnak, nem jelenti azt, hogy a felelősség alóli, ebben a rendeletben meghatározott mentességekkel nem lehet élni, amennyiben ezekre a tevékenységekre jóhiszeműen, kellő gondosság mellett kerül sor. A jóhiszeműen és gondossággal történő eljárás feltételének az objektív, megkülönböztetéstől mentes és arányos módon való eljárást is magában kell foglalnia, kellően figyelembe véve valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit, és e rendelet célkitűzésével és követelményeivel összhangban biztosítania kell a szükséges biztosítékokat a jogszerű tartalom indokolatlan eltávolításával szemben. E célból az érintett szolgáltatóknak például észszerű intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy amennyiben automatizált eszközök használatával kerül sor ilyen tevékenységek végzésére, a vonatkozó technológia kellően megbízható legyen ahhoz, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentse a hibaarányt. Emellett ajánlott egyértelművé tenni, hogy az a puszta tény, hogy a szolgáltatók – jóhiszeműen – intézkedéseket hoznak, hogy megfeleljenek az uniós jog előírásainak, beleértve az e rendeletben szereplő, a szerződési feltételeik végrehajtására vonatkozó előírásokat, nem jelenti azt, hogy nem lehet élni a felelősség alóli, e rendeletben foglalt mentességekkel. Ezért a szolgáltató esetleges ilyen tevékenységeit és intézkedéseit nem kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy a szolgáltató igénybe veheti-e a felelősség alóli mentességet, különösen abban a tekintetben, hogy a szolgáltató semleges szolgáltatást nyújt-e, és ezért a releváns rendelkezés hatálya alá tartozhat-e, anélkül azonban, hogy ez a szabály azt jelentené, hogy a szolgáltató szükségszerűen élhet a mentességgel. Az önkéntes intézkedések nem használhatók fel a közvetítő szolgáltatók számára e rendeletben előírt kötelezettségek megkerülésére.

(27)

A közvetítő szolgáltatók e rendeletben meghatározott felelősségére vonatkozó szabályok a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli mentességére összpontosítanak, de fontos megjegyezni, hogy bár az ilyen szolgáltatók általában fontos szerepet játszanak, az online jogellenes tartalom és tevékenységek által jelentett problémát nem kizárólag az ilyen szolgáltatók felelősségére és feladataira koncentrálva kell megoldani. Amennyiben lehetséges, az online továbbított vagy tárolt jogellenes tartalom által érintett harmadik feleknek meg kell kísérelniük a szóban forgó közvetítő szolgáltatók bevonása nélkül megoldani az ilyen tartalommal kapcsolatos konfliktusokat. A szolgáltatások igénybe vevőit felelősség terheli – amennyiben arról az ilyen felelősséget meghatározó uniós és nemzeti jog alkalmazandó szabályai úgy rendelkeznek – az általuk biztosított és a közvetítő szolgáltatásokon keresztül esetlegesen nyilvánosan terjesztett jogellenes tartalom vonatkozásában. Adott esetben más szereplőknek, például a zárt online környezetekben működő csoportok moderátorainak, különös tekintettel a nagyobb csoportokra, szintén elő kell segíteniük a jogellenes tartalom online terjedésének megakadályozását az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően. Továbbá, amennyiben szükség van az információs társadalom szolgáltatásait nyújtó szolgáltatók bevonására, beleértve a közvetítő szolgáltatókat is, a bevonással kapcsolatos kérést vagy határozatot – főszabály szerint – annak az adott szolgáltatónak kell megküldeni, amely technikai és működési szempontból úgy tud fellépni a jogellenes tartalom adott elemei ellen, hogy közben megakadályozza és minimalizálja a nem jogellenes tartalomnak minősülő információk elérhetőségére és hozzáférhetőségére gyakorolt lehetséges negatív hatásokat.

(28)

2000 óta olyan új technológiák jelentek meg, amelyek fokozzák az adatok online átvitelére, megtalálhatóságára és tárolására szolgáló rendszerek elérhetőségét, hatékonyságát, sebességét, megbízhatóságát, kapacitását és biztonságát, ami fokozottan összetett online ökoszisztémát eredményez. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az internet logikai felépítését és megfelelő működését – beleértve a kiegészítő technikai funkciókat – megteremtő és lehetővé tevő szolgáltatók is részesülhetnek a felelősség alóli mentességből, ebben a rendeletben meghatározott mentességeket, amennyiben a szolgáltatás egyszerű továbbításnak, gyorsítótárazásnak vagy tárhelyszolgáltatásnak minősül. Az ilyen szolgáltatások adott esetben magukban foglalják a vezeték nélküli helyi hálózatokat, a DNS(domain name system)-szolgáltatásokat, a doménnév-nyilvántartókat, a regisztrátorokat, a digitális tanúsítványokat kiállító hatóságokat, a virtuális magánhálózatokat, az online keresőprogramokat, a felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatásokat, illetve a tartalomszolgáltató hálózatokat, amelyek lehetővé teszik vagy javítják az egyéb közvetítő szolgáltatók funkcióit, vagy meghatározzák azok helyét. Hasonlóképpen, a kommunikációs célra használt szolgáltatások és a biztosításukra szolgáló technikai megoldások is jelentős fejlődésen mentek át, és olyan online szolgáltatások jelentek meg, mint az internetes hangátvitel, az üzenetküldő szolgáltatások és a webes e-mail-szolgáltatások, amikor is a kommunikációra internethozzáférési szolgáltatások révén kerül sor. Ezek a szolgáltatások is részesülhetnek a felelősség alóli mentességből, amennyiben „egyszerű továbbításnak”, „gyorsítótárazásnak” vagy „tárhelyszolgáltatásnak” minősülnek.

(29)

A közvetítő szolgáltatások az online végzett gazdasági tevékenységek széles körét ölelik fel, és folyamatosan fejlődnek a gyors, biztonságos és védett információtovábbítás, valamint az online ökoszisztéma valamennyi résztvevőjének való megfelelés biztosítása érdekében. Az „egyszerű továbbításból” álló közvetítő szolgáltatások például olyan általános szolgáltatáskategóriákat foglalnak magukban, mint az internetkapcsolódási pontok, a vezeték nélküli hozzáférési pontok, a virtuális magánhálózatok, a DNS-szolgáltatások és -átalakítók, a legfelső szintű doménnév-nyilvántartások, a regisztrátorok, a digitális tanúsítványokat kiállító hatóságok, az internetes hangátvitel és más személyközi hírközlési szolgáltatások, a „gyorsítótárazást” jelentő közvetítő szolgáltatásra pedig általános példa lehet a tartalomszolgáltató hálózatok, a fordított proxyk vagy a tartalomadaptációs proxyk kizárólagos nyújtása. Ezek a szolgáltatások alapvető fontosságúak az interneten nyújtott információk zökkenőmentes és hatékony továbbításának biztosításához. A „tárhelyszolgáltatásokra” példák az olyan szolgáltatáskategóriák, mint a felhőszolgáltatás, az internetes tárhelyszolgáltatás, a fizetett hivatkozás vagy az információk és tartalmak online megosztását lehetővé tevő szolgáltatások, ideértve a fájltárolást és -megosztást is. A közvetítő szolgáltatásokat lehet külön, más típusú közvetítő szolgáltatás részeként, illetve más közvetítő szolgáltatásokkal egyidejűleg nyújtani. Az, hogy egy adott szolgáltatás egyszerű továbbításnak, gyorsítótárazásnak vagy tárhelyszolgáltatásnak minősül-e, kizárólag a technikai funkcióitól függ, amelyek idővel változhatnak, és azt eseti alapon kell megvizsgálni.

(30)

A közvetítő szolgáltatók az általános jellegű kötelezettségek tekintetében sem de jure, sem de facto nem tartoznak nyomonkövetési kötelezettség hatálya alá. Ez nem vonatkozik az egyedi esetekben fennálló nyomonkövetési kötelezettségekre, és különösen nem érinti a nemzeti hatóságoknak az Uniós joggal összhangban álló nemzeti jog szerint hozott végzéseit az Európai Unió Bírósága általi értelmezésben, és az e rendeletben megállapított feltételek szerint. E rendelet nem értelmezhető általános nyomonkövetési kötelezettségként vagy általános aktív tényfeltáró kötelezettségként, sem pedig a szolgáltatók tekintetében arra vonatkozó általános kötelezettségként, hogy a jogellenes tartalomra vonatkozóan proaktív intézkedéseket hozzanak.

(31)

Az egyes tagállamok jogrendszerétől és az adott jogterülettől függően a nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok, beleértve a bűnüldöző hatóságokat is, elrendelhetik, hogy a közvetítő szolgáltatók lépjenek fel egy vagy több jogellenes tartalmi elem ellen, vagy szolgáltassanak bizonyos konkrét információkat. Az ilyen határozatok alapját képező nemzeti jogszabályok rendkívül eltérőek, és a végzésekre egyre inkább határokon átnyúló helyzetekben kerül sor. Az ilyen végzések hatékony és eredményes végrehajtása céljából, különösen határokon átnyúló helyzetekben, annak érdekében, hogy az érintett hatóságok elvégezhessék a feladataikat és a szolgáltatókra ne háruljanak aránytalan terhek, a harmadik felek jogainak és jogos érdekeinek indokolatlan érintése nélkül, az ilyen végzésekre bizonyos feltételeket, továbbá a végzések kezelésével kapcsolatos egyes kiegészítő követelményeket kell előírni. Következésképpen e rendeletnek csak olyan bizonyos konkrét minimumfeltételeket kell harmonizálnia, amelyeknek az ilyen végzéseknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy a közvetítő szolgáltatók kötelesek legyenek tájékoztatni a releváns hatóságokat az említett végzések végrehajtásáról. Ezért ez a rendelet nem ír elő jogalapot sem az ilyen végzések kibocsátásához, és nem szabályozza területi hatályukat, sem pedig határokon átnyúló végrehajtásukat.

(32)

Az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog, amelynek alapján az említett végzéseket kibocsátják, további feltételeket írhat elő, és az adott végzések végrehajtásához alapul kell szolgálnia. A végzések nem teljesítése esetére a kibocsátó tagállam számára lehetővé kell tenni a nemzeti jogával összhangban történő végrehajtást. Az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak összhangban kell lenniük az uniós joggal, többek között a Chartának és az EUMSZ-nek az Unión belüli letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, különösen az online szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások tekintetében. Hasonlóképpen, e nemzeti jogszabályoknak a vonatkozó végzések végrehajtására történő alkalmazása nem érinti az említett végzések – különösen polgári és büntetőügyekben történő – határokon átnyúló elismeréséről, teljesítéséről és végrehajtásáról szóló, alkalmazandó uniós jogi aktusokat, illetve az Unió vagy a tagállamok által kötött ilyen tárgyú nemzetközi megállapodásokat. Másrészről a releváns hatóságoknak a végzések végrehajtásáról szóló tájékoztatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére – a végzések végrehajtásával szemben – az e rendeletben meghatározott szabályoknak kell vonatkozniuk.

(33)

A közvetítő szolgáltatónak a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogban meghatározott határidőknek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot a végzések nyomán hozott intézkedésekről.

(34)

Az érintett nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós jog, vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog, különösen a Charta alapján ilyen, a jogellenesnek tekintett tartalmakkal szembeni végzéseket, illetve információnyújtásra vonatkozó végzéseket adjanak ki, és azokat a közvetítő szolgáltatókhoz intézzék, ideértve a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat is. Ez a rendelet azonban nem sértheti a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogot, többek között az 1215/2012/EU rendeletet, sem a büntetőügyekben kibocsátott elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendeletet, sem a nemzeti büntető- vagy polgári eljárásjogot. Ezért amennyiben ezek a jogszabályok a büntető vagy polgári eljárás keretében az e rendeletben foglalt feltételeken túlmenően további vagy azokkal összeegyeztethetetlen feltételeket írnak elő a jogellenes tartalommal szembeni intézkedésre vagy az információnyújtásra vonatkozó végzésekkel kapcsolatban, az e rendeletben előírt feltételek nem feltétlenül alkalmazandók, vagy illetve azok kiigazíthatók. Különösen a kibocsátó hatóság tagállamának digitális szolgáltatási koordinátorára háruló azon kötelezettség, hogy az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak továbbítsa a végzések másolatát, nem feltétlenül alkalmazandó a büntetőeljárások esetében, illetve kiigazítható, amennyiben az alkalmazandó nemzeti büntetőeljárási jogszabályok így rendelkeznek.

Ezenkívül ki kell igazítani szükség esetén azt a kötelezettséget is, hogy a végzésekben meg kell indokolni, hogy az információ miért jogellenes tartalom, amennyiben a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása céljából alkalmazandó nemzeti büntetőeljárási jogszabályok ezt szükségessé teszik. Végül, a közvetítő szolgáltatóknak a szolgáltatást igénybe vevő tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége elhalasztható az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban, különösen a büntető, a polgári vagy a közigazgatási eljárásokkal összefüggésben. Emellett a végzéseket az (EU) 2016/679 rendeletnek, valamint az információk monitorozására, illetve a jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények aktív feltárására vonatkozó általános kötelezettség ebben a rendeletben meghatározott tilalmának megfelelően kell meghozni. Az e rendeletben meghatározott, a jogellenes tartalommal szembeni intézkedésekről szóló végzésekre vonatkozó feltételek és követelmények nem érintik a konkrét típusú jogellenes tartalmakkal szembeni intézkedésekre szolgáló hasonló rendszerekről rendelkező uniós jogi aktusokat, így például az (EU) 2021/784 rendeletet, az (EU) 2019/1020 rendeletet vagy az (EU) 2017/2394 rendeletet, amely különleges hatáskörrel ruházza fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait az információnyújtás elrendelése terén, miközben az információnyújtást elrendelő végzésekre vonatkozó feltételek és követelmények nem érintik az olyan egyéb uniós jogi aktusokat, amelyek hasonló releváns szabályokat írnak elő konkrét ágazatok vonatkozásában. Ezek a feltételek és követelmények nem érintik az alkalmazandó – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog szerinti megőrzési szabályokat, illetve a bűnüldözési hatóságok általi, az információk felfedésének tilalmával kapcsolatos, a bizalmas adatkezelés iránti kéréseket. Az említett feltételek és követelmények nem érinthetik a tagállamok azon lehetőségét, hogy az uniós joggal, többek között e rendelettel és különösen az általános nyomonkövetési kötelezettségek tilalmával összhangban előírják a közvetítő szolgáltató számára a jogsértés megelőzését.

(35)

Az e rendeletben meghatározott feltételeknek és követelményeknek legkésőbb a végzésnek az érintett szolgáltató részére történő továbbításakor kell teljesülniük. A végzést ezért az érintett tagállam kiállító hatóságának egyik hivatalos nyelvén lehet kibocsátani. Amennyiben azonban ez a nyelv eltér a közvetítő szolgáltató által bejelentett nyelvtől vagy a tagállamok más olyan hivatalos nyelvétől, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, a végzés továbbításakor csatolni kell legalább a végzés e rendeletben meghatározott elemeinek fordítását. Amennyiben egy közvetítő szolgáltató egy tagállam hatóságaival megállapodott egy bizonyos nyelv használatáról, akkor ezt a szolgáltatót ösztönözni kell, hogy más tagállamok hatóságaitól is elfogadja az ugyanazon a nyelven kibocsátott végzéseket. A határozatoknak tartalmazniuk kell olyan elemeket, amelyek lehetővé teszik a címzett számára a kibocsátó hatóság azonosítását, beleértve adott esetben az említett hatóságon belüli kapcsolattartó pont elérhetőségét, valamint a határozat hitelességének ellenőrzését.

(36)

A jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó ilyen határozatok területi hatályát egyértelműen meg kell határozni a határozat kibocsátását lehetővé tevő alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog alapján, és ez a területi hatály nem léphet túl a célkitűzései eléréséhez szigorúan szükséges mértéken. E tekintetben a végzést kibocsátó nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási – adott esetben bűnüldöző – hatóságnak egyensúlyba kell hoznia a végzéssel elérendő célt, a kibocsátását lehetővé tévő jogalapnak megfelelően, illetve a végzés által esetlegesen érintett valamennyi harmadik fél jogait és jogos érdekeit, különös tekintettel a Chartában biztosított alapvető jogaikra. Különösen határokon átnyúló esetekben a végzés hatályát elméletileg a kibocsátó tagállam területére kell korlátozni, kivéve, ha a tartalom jogellenessége közvetlenül az uniós jogból vezethető le, vagy ha a kibocsátó hatóság úgy véli, hogy a szóban forgó jogok az uniós és a nemzetközi joggal összhangban szélesebb területi hatályt igényelnek, figyelembe véve ugyanakkor a nemzetközi közösség érdekeit is.

(37)

Az e rendelet által szabályozott információszolgáltatásra vonatkozó végzések az érintett közvetítő szolgáltatás igénybe vevőire vonatkozó konkrét tájékoztatásra vonatkoznak, és ezek a végzések azonosítják ezeket az igénybe vevőket annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltatás igénybe vevői eleget tesznek-e az alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályoknak. Az ilyen végzésekben az érintett szolgáltatás igénybe vevőinek azonosítását lehetővé tevő információkat kell kérni. Ezért e rendelet információszolgáltatásra vonatkozó követelményei nem szabályozzák a szolgáltatások konkrétan nem azonosított igénybe vevőinek egy csoportjával kapcsolatos információkra vonatkozó végzéseket, beleértve a statisztikai célokból vagy a tényeken alapuló döntéshozatal céljából szükséges összesített információra vonatkozó végzéseket.

(38)

A jogellenes tartalom elleni fellépésre és az információszolgáltatásra vonatkozó végzések csak akkor tartoznak azon szabályok hatálya alá, amelyek védik az érintett szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam joghatóságát, és azon szabályok hatálya alá, amelyek meghatározzák bizonyos esetekben az ettől a joghatóságtól való lehetséges, a 2000/31/EK irányelv 3. cikkében meghatározott, eltéréseket, ha teljesülnek az említett cikkben foglalt feltételek. Mivel a szóban forgó végzések a jogellenes tartalom konkrét elemeire és konkrét információkra vonatkoznak, amennyiben egy másik tagállamban letelepedett közvetítő szolgáltató a címzettjük, főszabály szerint nem korlátozzák az ilyen szolgáltatók arra vonatkozó szabadságát, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezért a 2000/31/EK irányelv 3. cikkében meghatározott szabályok – beleértve a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam joghatósága alóli, meghatározott okokból biztosított mentességre irányuló intézkedések indokolásának szükségességére, továbbá az ilyen intézkedések bejelentésére vonatkozó szabályokat – nem vonatkoznak ezekre a végzésekre.

(39)

A közvetítő szolgáltató és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos tájékoztatási követelmények közé tartozik a közigazgatási panaszkezelési mechanizmusokról és a bírósági jogorvoslatról – beleértve az igazságügyi hatóságok által hozott végzésekkel szembeni fellebbezéseket is – szóló tájékoztatási kötelezettség. Ezen túlmenően a digitális szolgáltatási koordinátorok nemzeti eszközöket és iránymutatásokat dolgozhatnak ki a területükön alkalmazandó panasztételi és jogorvoslati mechanizmusok tekintetében annak érdekében, hogy megkönnyítsék a szolgáltatás igénybe vevői számára az ilyen mechanizmusokhoz való hozzáférést. Végezetül, e rendelet alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta 47. cikkében előírt, a hatékony bírósági jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot. Ez a rendelet ezért nem akadályozhatja meg az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságokat abban, hogy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog alapján elrendeljék a tartalom helyreállítását, amennyiben az ilyen tartalom megfelelt a közvetítő szolgáltató szerződési feltételeinek, de azt a szolgáltató tévesen jogellenesnek minősítette és eltávolításra került.

(40)

E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében, illetve különösen a belső piac működésének javítása, valamint a biztonságos és átlátható online környezet biztosítása érdekében egyértelmű, hatékony, kiszámítható és kiegyensúlyozott kellő gondossági kötelezettségeket kell előírni a közvetítő szolgáltatók tekintetében. Ezek a kötelezettségek különösen arra irányulnak, hogy biztosítsák a különböző közrendi célkitűzéseket, így a szolgáltatások igénybe vevőinek – beleértve a fogyasztókat, a kiskorúakat és a gyűlöletbeszéd, a szexuális zaklatás és egyéb hátrányosan megkülönböztető cselekmények kockázatának különösen kitett felhasználókat – biztonságát és bizalmát, a Chartában foglalt releváns alapvető jogok védelmét, az ilyen szolgáltatók érdemi elszámoltathatóságát, valamint a szolgáltatások igénybe vevőinek és egyéb érdekelt feleknek jogokkal való felruházását, az illetékes hatóságok általi szükséges felügyelet megkönnyítése mellett.

(41)

Ebben a tekintetben fontos, hogy a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket az adott közvetítő szolgáltatás típusához, méretéhez és jellegéhez kell igazítani. Ez a rendelet ezért meghatározza a valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó alapvető kötelezettségeket, valamint a tárhelyszolgáltatókra, illetve konkrétabban az online platformot, online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségeket. Amennyiben a közvetítő szolgáltatók a szolgáltatásaik jellegét és a méretüket tekintve több különböző kategóriába tartoznak, az e rendeletben foglalt, ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi vonatkozó kötelezettségnek eleget kell tenniük. A kellő gondosságra vonatkozó, észszerű és nem önkényes harmonizált kötelezettségek elengedhetetlenek a meghatározott közrendi célkitűzések eléréséhez, például a szolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeinek védelméhez, a jogellenes gyakorlatokkal szembeni intézkedésekhez és a Chartában foglalt alapvető jogok védelméhez. A kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek függetlenek a közvetítő szolgáltatók felelősségének kérdésétől, ezért külön kell őket értékelni.

(42)

Az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a gördülékeny és hatékony kétirányú kommunikáció – többek között adott esetben az ilyen kommunikáció vonatkozásában az átvétel elismerése révén való – elősegítése érdekében a közvetítő szolgáltatók számára elő kell írni, hogy jelöljenek ki egy egyedüli elektronikus kapcsolattartó pontot, és tegyék közzé és frissítsék az e kapcsolattartó pontjukra vonatkozó releváns információkat, beleértve az ilyen kommunikáció során használható nyelveket is. Az elektronikus kapcsolattartó pontot a közvetítő szolgáltatóval egyedi kapcsolatban álló megbízható bejelentők és szakmai szervezetek is igénybe vehetik. A jogi képviselővel ellentétben az elektronikus kapcsolattartó pontnak működési célokat kell szolgálnia, és nem követelhető meg tőle, hogy fizikai helyszínnel rendelkezzen. A közvetítő szolgáltatók kijelölhetik e rendelet követelményei és az uniós jog egyéb jogszabályai tekintetében ugyanazt az egyedüli kapcsolattartó pontot. A kommunikáció nyelveinek meghatározásakor a közvetítő szolgáltatókat annak biztosítására kell ösztönözni, hogy a választott nyelvek önmagukban ne jelentsék a kommunikáció akadályát. Szükség esetén a közvetítő szolgáltatók és a tagállami hatóságok külön megállapodást köthetnek a kommunikáció nyelvéről, vagy alternatív eszközöket kereshetnek a nyelvi akadályok leküzdésére, többek között az összes rendelkezésre álló technológiai eszköz, illetve a belső és külső emberi erőforrások felhasználásával.

(43)

A közvetítő szolgáltatók számára elő kell írni továbbá, hogy jelöljenek ki egy egyedüli kapcsolattartó pontot a szolgáltatások igénybe vevői számára, amely lehetővé teszi a gyors, közvetlen és hatékony kommunikációt, különösen könnyen hozzáférhető eszközök, például telefonszám, e-mail-címek, elektronikus kapcsolatfelvételi űrlapok, csevegőrobotok vagy azonnali üzenetküldés útján. Egyértelműen jelezni kell, ha a szolgáltatás igénybe vevője csevegőrobottal kommunikál. A közvetítő szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy olyan közvetlen és hatékony, kommunikációs eszközt válasszanak, amely nem kizárólag automatizált eszközökön alapszik. A közvetítő szolgáltatók minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy elegendő emberi és pénzügyi erőforrás álljon rendelkezésre annak biztosítására, hogy a kommunikáció időben és hatékonyan történjen.

(44)

A harmadik országban letelepedett, az Unióban szolgáltatásokat kínáló közvetítő szolgáltatóknak kellő felhatalmazással rendelkező jogi képviselőt kell kijelölniük az Unióban, és információkat kell szolgáltatniuk a jogi képviselőjükről az illetékes hatóságoknak, valamint közzé kell tenniük azokat. E kötelezettség teljesítése érdekében az ilyen közvetítő szolgáltatóknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a kijelölt jogi képviselő rendelkezzen az illetékes hatóságokkal való együttműködéshez szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a közvetítő szolgáltató a saját vállalatcsoportjához tartozó leányvállalatot jelöl ki, vagy az anyavállalatát jelöli ki, amennyiben ez a leányvállalat vagy anyavállalat az Unióban telepedett le. Ezzel szemben nem biztos, hogy fennáll ilyen helyzet például akkor, ha a jogi képviselő átszervezés alatt áll, csődben, illetve személyes vagy vállalati fizetésképtelenségi helyzetben van. Az említett kötelezettségnek lehetővé kell tennie a hatékony felügyeletet és szükség esetén e rendelet végrehajtását az ilyen szolgáltatók vonatkozásában. Lehetővé kell tenni, hogy a jogi képviselőt a nemzeti joggal összhangban egynél több közvetítő szolgáltató bízza meg. A jogi képviselő kapcsolattartó pontként is működhet, amennyiben teljesülnek e rendelet vonatkozó követelményei.

(45)

A közvetítő szolgáltatók szerződési szabadságát főszabály szerint tiszteletben kell tartani, de az átláthatóság, a szolgáltatást igénybe vevők védelme, illetve a tisztességtelen és önkényes megoldások elkerülése érekében ajánlott bizonyos szabályokat meghatározni az ilyen szolgáltatók szerződési feltételeinek tartalmára, alkalmazására és érvényesítésére vonatkozóan. A közvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük és naprakészen kell tartaniuk szerződési feltételeikben azokat az információkat, amelyek alapján korlátozhatják a szolgáltatásnyújtásukat. Különösen magukban kell foglalniuk a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre vonatkozó információkat, beleértve az algoritmikus döntéshozatalt, az emberi felülvizsgálatot, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatát. Könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtaniuk a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésére irányuló jogról is. A közvetítő szolgáltatók szolgáltatási feltételeikben grafikus elemeket, például ikonokat vagy képeket használhatnak az e rendeletben meghatározott tájékoztatási követelmények fő elemeinek szemléltetésére. A szolgáltatóknak megfelelő eszközökkel tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőit a szerződési feltételek jelentős változásairól, például amikor módosítják a szolgáltatásuk keretében engedélyezett információkra vonatkozó szabályokat, vagy más olyan változásokról, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a szolgáltatás igénybe vevőinek képességét a szolgáltatás igénybevételére.

(46)

Azoknak a közvetítő szolgáltatóknak, amelyek elsősorban kiskorúakat céloznak meg, például a szolgáltatás tervezése vagy forgalmazása révén, vagy amelyeket túlnyomórészt kiskorúak vesznek igénybe, különös erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy szerződési feltételeik magyarázatát a kiskorúak számára könnyen érthetővé tegyék.

(47)

E korlátozások kialakítása, alkalmazása és érvényesítése során a közvetítő szolgáltatóknak nem önkényesen és megkülönböztetéstől mentesen kell eljárniuk, és figyelembe kell venniük a szolgáltatás igénybe vevőinek jogait és jogos érdekeit, ideértve a Chartában rögzített alapvető jogokat is. Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak például különösen kellő figyelmet kell fordítaniuk a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is. Valamennyi közvetítő szolgáltatónak kellő figyelmet kell fordítania az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi normákra, például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre.

(48)

Tekintettel különleges szerepükre és hatókörükre, helyénvaló további követelményeket támasztani az online óriásplatformokkal és a nagyon népszerű online keresőprogramokkal szemben a tájékoztatás és a szerződési feltételek átláthatósága tekintetében. Következésképpen az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvein meg kell adniuk szerződési feltételeiket, ahol szolgáltatásaikat kínálják, és a szolgáltatások igénybe vevői számára tömör és könnyen olvasható összefoglalót kell biztosítaniuk a szerződési feltételek fő elemeiről. Az összefoglalónak meg kell határoznia a tájékoztatási követelmények főbb elemeit, beleértve a választható záradékokból való könnyű kívülmaradás lehetőségét.

(49)

A megfelelő szintű átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a közvetítő szolgáltatóknak – e rendelet harmonizált követelményeinek megfelelően – éves jelentést kell közzétenniük géppel olvasható formátumban az általuk végzett tartalommoderálásról, beleértve a szerződési feltételeik alkalmazásának és érvényesítésének eredményeként hozott intézkedéseket. Ugyanakkor az aránytalan terhek elkerülése érdekében az ilyen átláthatósági jelentési kötelezettségeknek nem kell vonatkozniuk azokra a szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (25) meghatározott mikro- vagy kisvállalkozások, és amelyek nem az e rendelet értelmében vett online óriásplatformok.

(50)

A tárhelyszolgáltatók különösen fontos szerepet játszanak a jogellenes online tartalom kezelésében, mert a szolgáltatás igénybe vevői által biztosított információkat tárolnak a szolgáltatás igénybe vevői kérésére, és általában hozzáférést biztosítanak ezekhez a szolgáltatás más igénybe vevői számára, néha átfogó jelleggel. Fontos, hogy – méretétől függetlenül – minden tárhelyszolgáltató könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát bejelentési és cselekvési mechanizmusokat működtessen, amelyek lehetővé teszik a bejelentő fél által jogellenes tartalomnak vélt konkrét információk bejelentését az érintett tárhelyszolgáltatónak („bejelentés”), és ennek értelmében a szolgáltató eldöntheti, hogy egyetért-e ezzel az értékeléssel, és el kívánja-e távolítani az adott tartalmat vagy meg kívánja-e szüntetni az ahhoz való hozzáférést („cselekvés”). Ezeknek a mechanizmusoknak egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, a szóban forgó információhoz közel kell elhelyezkedniük, és legalább olyan könnyen fellelhetőnek és használhatónak kell lenniük, mint a tárhelyszolgáltató szerződési feltételeit sértő tartalomra vonatkozó bejelentési mechanizmusoknak. A bejelentésre vonatkozó követelmények teljesülése esetén a magánszemélyek vagy szervezetek egyetlen bejelentésben a feltételezetten jogellenes tartalom több konkrét elemét is bejelenthetik a bejelentési és cselekvési mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében. A bejelentési mechanizmusnak lehetővé kell tennie, de nem kell megkövetelnie a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet azonosítását. A bejelentett információk bizonyos típusai esetében a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet kilétére lehet szükség annak megállapításához, hogy a szóban forgó információ jogellenes tartalomnak minősül-e, ahogyan azt feltételezik. A bejelentési és cselekvési mechanizmusok működtetésére vonatkozó kötelezettség vonatkozik például a fájltároló és -megosztó szolgáltatásokra, az internetes tárhelyszolgáltatásokra, a hirdetési szerverekre és a paste bin oldalakra, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó tárhelyszolgáltatásnak minősülnek.

(51)

Tekintettel arra, hogy megfelelően figyelembe kell venni az összes érintett fél Chartában garantált alapvető jogait, a tárhelyszolgáltató által az értesítés fogadása alapján hozott intézkedéseknek szigorúan célzottnak kell lenniük abban az értelemben, hogy a jogellenes tartalomnak minősülő konkrét információk eltávolítását vagy az azokhoz való hozzáférés megszüntetését kell szolgálniuk, anélkül hogy indokolatlanul befolyásolnák a szolgáltatás igénybe vevőinek véleménynyilvánítási szabadságát és tájékozódási szabadságát. A bejelentéseket ezért általános szabályként azokra a tárhelyszolgáltatókra kell irányítani, akikről észszerűen feltételezhető, hogy rendelkeznek az ilyen konkrét információkkal szembeni cselekvéshez szükséges technikai és operatív képességgel. Azoknak a tárhelyszolgáltatóknak, amelyek olyan bejelentést kapnak, amellyel kapcsolatban technikai vagy operatív okokból nem tudják eltávolítani az adott információt, tájékoztatniuk kell a bejelentést benyújtó személyt vagy szervezetet.

(52)

Az ilyen bejelentési és cselekvési mechanizmusokra vonatkozó szabályokat uniós szinten harmonizálni kell a bejelentések időben történő, kellően gondos és nem önkényes feldolgozása érdekében olyan egységes, átlátható és egyértelmű szabályok alapján, amelyek megfelelő biztosítékot nyújtanak valamennyi érdekelt fél jogainak és jogos érdekeinek védelmére, különös tekintettel a Chartában biztosított alapvető jogokra, függetlenül a felek székhelye vagy lakóhelye szerinti tagállamtól és az adott jogi területtől. Az említett alapvető jogok magukban foglalják – nem kizárólagos jelleggel – a szolgáltatás igénybe vevői tekintetében a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a megkülönböztetésmentességhez való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot; a szolgáltatók tekintetében a vállalkozás szabadságát, beleértve a szerződési szabadságot; valamint a jogellenes tartalom által érintett felek tekintetében az emberi méltósághoz való jogot, a gyermekek jogait, a tulajdon védelmének jogát, beleértve a szellemi tulajdont, és megkülönböztetésmentességhez való jogot. A tárhelyszolgáltatóknak a bejelentések nyomán kellő időben intézkedniük kell, különösen a bejelentett jogellenes tartalom típusának és az intézkedés sürgősségének figyelembevételével. Az ilyen szolgáltatóktól elvárható például, hogy késedelem nélkül cselekedjenek, amikor emberek életét vagy biztonságát fenyegető, feltételezetten jogellenes tartalom kerül bejelentésre. A tárhelyszolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adott tartalmat bejelentő magánszemélyt vagy szervezetet, miután döntést hozott arról, hogy intézkedik-e vagy sem a bejelentés nyomán.

(53)

A bejelentési és cselekvési mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük olyan bejelentések benyújtását, amelyek kellően pontosak és kellően megalapozottak ahhoz, hogy az érintett tárhelyszolgáltató a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával összeegyeztethető, tájékozott és gondos döntést hozhasson a bejelentés tárgyát képező tartalom tekintetében, különösen azt illetően, hogy az adott tartalom jogellenes tartalomnak minősül-e, és azt el kell-e távolítani vagy meg kell-e szüntetni az ahhoz való hozzáférést. E mechanizmusoknak elő kell segíteniük olyan bejelentések benyújtását, amelyek kiterjednek azon indokok magyarázatára, amelyek alapján a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet jogellenesnek tekinti az adott tartalmat, valamint az e tartalom helyére vonatkozó egyértelmű jelzést tartalmaznak. Amennyiben a bejelentés elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a gondos tárhelyszolgáltató részletes jogi vizsgálat nélkül megállapíthassa, hogy egyértelmű, hogy a tartalom jogellenes, a bejelentés úgy tekintendő, hogy az a jogellenesség tényleges ismeretére vagy tudomására ad okot. A 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) 3–7. cikkében említett bűncselekményekkel kapcsolatos bejelentések benyújtásának kivételével e mechanizmusoknak fel kell szólítaniuk a bejelentést tevő magánszemélyt vagy szervezetet, hogy a visszaélések elkerülése érdekében közölje személyazonosságát.

(54)

Ha a tárhelyszolgáltató azon az alapon, hogy a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információk jogellenes tartalomnak minősülnek vagy nem egyeztethetők össze a szerződési feltételeivel úgy dönt, hogy eltávolítja a szolgáltatás igénybe vevője által megadott információkat vagy megszünteti az azokhoz való hozzáférést, vagy korlátozza a láthatóságukat vagy a monetizálásukat – például valamely bejelentést követően vagy saját kezdeményezésére, többek között kizárólag automatizált módon –, a szolgáltatónak egyértelműen és jól érthetően tájékoztatnia kell a szolgáltatás igénybe vevőjét a döntéséről, a döntés okáról, a döntés vitatása céljából elérhető jogorvoslati lehetőségekről, tekintettel arra, hogy az ilyen döntések milyen negatív következményekkel járhatnak a szolgáltatás igénybe vevője számára, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogának gyakorlását. Ez a kötelezettség a döntés okától, illetve különösen attól függetlenül alkalmazandó, hogy a cselekvésre azért került-e sor, mert a bejelentett információ jogellenes tartalomnak minősül vagy összeegyeztethetetlen az alkalmazandó szerződési feltételekkel. Amennyiben a döntést a bejelentés kézhezvételét követően hozták meg, a tárhelyszolgáltató csak akkor fedheti fel a bejelentést benyújtó személy vagy szervezet személyazonosságát a szolgáltatás igénybe vevőjének, ha ez az információ szükséges a tartalom jogellenességének megállapításához, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése esetén.

(55)

A láthatóság korlátozása történhet a rangsorolásban vagy az ajánlórendszerekben való hátrébb sorolással, valamint a szolgáltatás egy vagy több igénybe vevője általi hozzáférhetőség korlátozásával, illetve a felhasználónak egy online közösségből való kizárásával anélkül, hogy az érintett felhasználónak erről tudomása lenne („árnyékletiltás”). A szolgáltatás igénybe vevője által szolgáltatott információnak a hirdetési bevétel útján történő monetizálása korlátozható az ezen információhoz kapcsolódó pénzbeli kifizetés vagy bevétel felfüggesztésével vagy megszüntetésével. Az indoklási kötelezettség azonban nem alkalmazandó a szolgáltatás szándékos manipulálásával terjesztett megtévesztő, nagy mennyiségű kereskedelmi tartalomra, különösen a szolgáltatás nem autentikus módon való használatára, például botok vagy hamis fiókok használatára vagy a szolgáltatás egyéb megtévesztő használatára. Függetlenül a tárhelyszolgáltató döntésének megtámadását szolgáló egyéb lehetőségektől, a szolgáltatás igénybe vevője számára mindig biztosítani kell a hatékony, bíróság előtti jogorvoslathoz való jogot a nemzeti jognak megfelelően.

(56)

Néhány esetben a tárhelyszolgáltató tudomására juthat – a bejelentő fél általi bejelentés vagy a saját önkéntes intézkedései révén – a szolgáltatás igénybe vevőjének bizonyos tevékenységeivel kapcsolatos információ, például bizonyos típusú jogellenes tartalom szolgáltatása, ami – tekintettel valamennyi releváns, a tárhelyszolgáltató számára ismert körülményre – igazolja annak gyanúját, hogy a szolgáltatás igénybe vevője valamely személy vagy személyek életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekményt – például a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27), a 2011/93/EU irányelvben vagy az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (28) meghatározott bűncselekményeket – követett el, követ el vagy fog valószínűleg elkövetni. Bizonyos tartalmak például a közrendet fenyegető veszély gyanúját kelthetik, mint például az (EU) 2017/541 irányelv 21. cikke értelmében vett terrorizmusra való felbujtás. Ilyen esetekben a tárhelyszolgáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes bűnüldöző hatóságokat az ilyen gyanúról. A tárhelyszolgáltatónak minden rendelkezésére álló releváns információt meg kell adnia, beleértve adott esetben a szóban forgó tartalmat és – amennyiben rendelkezésre áll – a tartalom közzétételének időpontját a hivatalos időzónával együtt, a gyanú magyarázatát, valamint a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének megtalálásához és azonosításához szükséges információkat. Ez a rendelet nem ad jogalapot a szolgáltatás igénybe vevői körében annak érdekében végzett profilalkotásra, hogy a tárhelyszolgáltatók esetlegesen bűncselekményeket tárhassanak fel. A tárhelyszolgáltatóknak a bűnüldöző hatóságok tájékoztatásakor tiszteletben kell tartaniuk az uniós vagy nemzeti jog egyéb, az egyének jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó szabályait is.

(57)

Az aránytalan terhek elkerülése érdekében az e rendelet értelmében az online platformot – beleértve az olyan platformokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek kereskedőkkel – üzemeltető szolgáltatókra rótt további kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlás értelmében mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek. Ugyanezen okból ezek a további kötelezettségek nem alkalmazandók az online platformot üzemeltető azon szolgáltatókra sem, amelyek korábban mikro- vagy kisvállalkozásnak minősültek, az említett jogállás elvesztését követően 12 hónapig. Az ilyen szolgáltatókat nem szabad kizárni azon kötelezettség alól, hogy a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújtsanak a szolgáltatást havonta aktívan igénybe vevők átlagos számára vonatkozóan. Tekintettel azonban arra, hogy az online óriásplatformok vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok nagyobb hatókörrel rendelkeznek, és nagyobb hatást gyakorolnak arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevői hogyan jutnak információkhoz és hogyan kommunikálnak online, az ilyen szolgáltatók nem részesülhetnek az említett kizárás előnyeiből, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e vagy a közelmúltban minősültek-e annak. A 2003/361/EK ajánlásban meghatározott konszolidációs szabályok segítenek biztosítani, hogy ne kerülhessen sor az említett további kötelezettségek megkerülésére. E rendelet egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy az említett kizárás hatálya alá tartozó, online platformot üzemeltető szolgáltatók önkéntes alapon olyan rendszert hozzanak létre, amely megfelel egy vagy több ilyen kötelezettségnek.

(58)

Biztosítani kell, hogy a szolgáltatások igénybe vevői könnyen és hatékonyan tudják vitatni az online platformot üzemeltető szolgáltatók egyes, őket negatívan érintő döntéseit a tartalom jogellenességéről vagy annak a szerződési feltételekkel történő összeegyeztethetetlenségéről. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak ezért belső panaszkezelési rendszereket kell működtetniük, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek a rendszerek könnyű hozzáférhetőségét hivatottak biztosítani, illetve azt, hogy a rendszerek gyors, megkülönböztetéstől mentes, nem önkényes és méltányos eredményekhez vezessenek, és automatizált eszközök használata esetén emberi felülvizsgálatnak vannak alávetve. Ezeknek a rendszereknek lehetővé kell tenniük a szolgáltatás valamennyi igénybe vevője számára, hogy panaszt nyújthassanak be, és nem határozhatnak meg formai követelményeket, például konkrét, vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozást vagy jogi magyarázatok kidolgozását. A szolgáltatás azon igénybe vevőit, akik az e rendeletben előírt bejelentési és cselekvési mechanizmuson vagy az online platformot üzemeltető szolgáltató szerződési feltételeit sértő tartalomra vonatkozó bejelentési mechanizmuson keresztül tettek bejelentést, fel kell jogosítani arra, hogy a panasztételi mechanizmust használják arra, hogy megtámadják az online platformot üzemeltető szolgáltatónak a bejelentéseikkel kapcsolatos döntését, többek között akkor is, ha úgy ítélik meg, hogy az említett szolgáltató által hozott intézkedés nem volt megfelelő. A megtámadott döntések visszavonására irányuló panasz benyújtásának lehetőségét legalább hat hónapig biztosítani kell attól az időponttól számítva, amikor az online platformot üzemeltető szolgáltató a szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatta a döntésről.

(59)

Emellett biztosítani kell az ilyen viták olyan tanúsított szervek általi, jóhiszemű, peren kívüli rendezésének lehetőségét – ideértve az olyan vitákat, amelyeket nem lehetett kielégítő módon megoldani a belső panaszkezelési rendszerben –, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges függetlenséggel, eszközökkel és szakértelemmel, hogy méltányosan, gyorsan és költséghatékonyan végezzék tevékenységüket. A peren kívüli vitarendezési testületek függetlenségét a vitarendezésért felelős természetes személyek szintjén is biztosítani kell, többek között összeférhetetlenségi szabályok révén. A peren kívüli vitarendezési testületek által felszámított díjaknak észszerűnek, elérhetőnek, vonzónak, a fogyasztók számára alacsonynak és arányosnak kell lenniük, és azokat eseti alapon kell mérlegelni. Amennyiben egy peren kívüli vitarendezési testületet az illetékes digitális szolgáltatási koordinátor tanúsít, ez a tanúsítás valamennyi tagállamban érvényes. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadják az e rendelet szerinti peren kívüli vitarendezési eljárások lefolytatását, amennyiben ugyanazt a jogvitát – különösen az érintett információkat és a megtámadott döntés meghozatalának indokait, a döntés hatásait és a döntés megtámadásának okait illetően – az illetékes bíróság vagy egy másik illetékes, peren kívüli vitarendezési testület már rendezte, vagy az eljárás már folyamatban van. A szolgáltatás igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy válasszanak a belső panasztételi mechanizmus, a peren kívüli vitarendezés és a bírósági eljárás bármely szakaszban történő kezdeményezése között. Mivel a peren kívüli vitarendezési eljárás eredménye nem kötelező erejű, a feleket nem szabad megakadályozni abban, hogy ugyanazon jogvitával kapcsolatban bírósági eljárást kezdeményezzenek. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók döntéseinek megtámadására szolgáló, így biztosított lehetőségek semmilyen tekintetben nem érinthetik a bírósági jogorvoslat igénybevételének lehetőségét az érintett tagállam jogának megfelelően, és ezért nem befolyásolhatják a Charta 47. cikkében előírt, hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlását. E rendeletnek a peren kívüli vitarendezésre vonatkozó rendelkezései nem írhatják elő a tagállamok számára ilyen peren kívüli vitarendezési testületek létrehozását.

(60)

A fogyasztók és az üzleti vállalkozások közötti, az áruk vagy szolgáltatások megvásárlása tekintetében a szerződésből fakadó viták esetében a 2013/11/EU irányelv biztosítja, hogy az Unión belüli fogyasztók és üzleti vállalkozások tanúsított minőségi szolgáltatást nyújtó alternatív vitarendezési megoldásokat vehessenek igénybe. Ebben a tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy a peren kívüli vitarendezésre vonatkozóan ebben a rendeletben előírt szabályok nem érintik az említett irányelvet, beleértve a fogyasztók számára az említett irányelv értelmében biztosított jogot arra, hogy bármely szakaszban visszalépjenek az eljárástól, amennyiben annak hatékonyságával vagy menetével nincsenek megelégedve.

(61)

A jogellenes tartalom elleni fellépés gyorsabb és megbízhatóbb lehet, ha az online platformot üzemeltető szolgáltatók meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megbízható bejelentők által az e rendelet által előírt bejelentési és cselekvési mechanizmusok keretében tett bejelentéseket kijelölt szakterületükön belül kiemelten kezeljék, ami nem érinti azt a követelményt, hogy az említett mechanizmusok keretében tett valamennyi bejelentést időben, kellő gondossággal és nem önkényesen fel kell dolgozni, és döntést kell hozni róluk. A megbízható bejelentői státuszt a kérelmező letelepedési helye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának kell odaítélnie, és azt az e rendelet hatálya alá tartozó, online platformot üzemeltető valamennyi szolgáltatónak el kell ismernie. A megbízható bejelentői státusz magánszemélynek nem adható meg, csak olyan szervezeteknek, amelyek többek között bizonyították, hogy rendelkeznek a jogellenes tartalom kezeléséhez szükséges szakértelemmel és kompetenciákkal, továbbá kellő gondossággal, pontosan és objektíven járnak el. Az ilyen szervezetek a jellegüket tekintve lehetnek közjogiak, például a terrorista tartalom vonatkozásában a nemzeti bűnüldözési hatóságok vagy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) keretében működő, internetes tartalommal foglalkozó egységek, vagy lehetnek nem kormányzati szervezetek, magánszervek és félig közjogi szervek, például a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok bejelentésére szolgáló hotline-okból álló INHOPE hálózathoz tartozó szervezetek vagy a jogellenes online rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások bejelentésével foglalkozó szervezetek. Annak elkerülésére, hogy csökkenjen ezen mechanizmus hozzáadott értéke, korlátozni kell az e rendelettel összhangban jóváhagyott megbízható bejelentők teljes számát. Különösen a tagjaik érdekeit képviselő ágazati szövetségek ösztönözhetők arra, hogy kérelmezzék a megbízható bejelentői státuszt, a magánszervezetek vagy magánszemélyek azon jogának sérelme nélkül, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek az online platformot üzemeltető szolgáltatókkal.

(62)

A megbízható bejelentőknek könnyen érthető és részletes jelentéseket kell közzétenniük az e rendelettel összhangban benyújtott bejelentésekről. E jelentéseknek olyan információkat kell tartalmazniuk, mint például a bejelentések száma tárhelyszolgáltató szerint kategorizálva, a tartalom típusa, valamint a szolgáltató által hozott intézkedések. Mivel a megbízható bejelentők bizonyították szakértelmüket és kompetenciájukat, a megbízható bejelentők által benyújtott bejelentések feldolgozása várhatóan kevésbé lesz megterhelő, és ezért gyorsabb is a szolgáltatás más igénybe vevői általi bejelentésekhez képest. A feldolgozás átlagos időtartama azonban olyan tényezőktől függően is eltérő lehet, mint a jogellenes tartalom típusa, a bejelentés minősége és a bejelentések benyújtására ténylegesen alkalmazott technikai eljárások.

Így például míg a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó 2016. évi magatartási kódex referenciaértéket határoz meg a résztvevő vállalatok számára a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítását célzó hiteles bejelentések feldolgozásához szükséges idő tekintetében, a jogellenes tartalmak egyéb típusainak kezelése a konkrét tényektől és körülményektől, valamint az adott jogellenes tartalom típusától függően jelentősen eltérő időt vehet igénybe. A megbízható bejelentői státusszal való visszaélések elkerülése érdekében lehetővé kell tenni e státusz felfüggesztését, ha a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor jogos indokok alapján vizsgálatot indít. Az ebben a rendeletben a megbízható bejelentők tekintetében előírt szabályok nem azt jelentik, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem kezelhetik hasonló módon az e rendelet értelmében megbízható bejelentői státusszal nem rendelkező szervezetek vagy magánszemélyek által tett bejelentéseket, vagy más módon nem működhetnek együtt más szervezetekkel az alkalmazandó jognak, többek között ennek a rendeletnek és az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) megfelelően. E rendelet szabályai nem akadályozhatják meg az online platformot üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy ilyen megbízható bejelentői vagy hasonló mechanizmusokat vegyenek igénybe a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen tartalmakkal szembeni gyors és megbízható intézkedés érdekében, különösen a szolgáltatás kiszolgáltatott igénybe vevői, például a kiskorúak számára káros tartalmakkal szemben.

(63)

Az online platformokkal való visszaélések – a gyakori, nyilvánvalóan jogellenes tartalom vagy az e rendelet értelmében létrehozott mechanizmusok és rendszerek keretében gyakran tett, nyilvánvalóan megalapozatlan bejelentések vagy panaszok – aláássák a bizalmat, és veszélyeztetik az érintett felek jogait és jogos érdekeit. Ezért olyan megfelelő, arányos és hatékony biztosítékokkal kell gondoskodni az ilyen visszaélések megakadályozásáról, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a Chartában rögzített alkalmazandó alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát. Az információk akkor minősülnek nyilvánvalóan jogellenes tartalomnak, illetve a bejelentések vagy panaszok akkor minősülnek nyilvánvalóan megalapozatlannak, ha a laikusok számára – bárminemű érdemi elemzés nélkül – egyértelmű, hogy a tartalom jogellenes, illetve a bejelentések vagy panaszok megalapozatlanok.

(64)

Bizonyos körülmények között az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak ideiglenesen fel kell függeszteniük releváns tevékenységüket a visszaélést elkövető személy tekintetében. Ez nem érinti az online platformot üzemeltető szolgáltatók azon szabadságát, hogy meghatározzák szerződési feltételeiket, és szigorúbb intézkedéseket hozzanak a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos, nyilvánvalóan jogellenes tartalmak, például a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok esetében. Az átláthatóság érdekében az online platformok szerződési feltételeiben egyértelműen és kellően részletesen ismertetni kell ezt a lehetőséget. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók által ebben a tekintetben hozott döntések esetében a jogorvoslatnak mindig elérhetőnek kell lennie, és azok a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó illetékes koordinátor felügyelete alá tartoznak. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak a felfüggesztésről szóló döntés előtt előzetes figyelmeztetést kell küldeniük, amelynek tartalmaznia kell az esetleges felfüggesztés indokait és az online platformot üzemeltető szolgáltatók döntésével szembeni jogorvoslati lehetőségeket. A felfüggesztésről szóló döntés meghozatalakor az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak az e rendeletben foglalt szabályokkal összhangban meg kell küldeniük az indokolást. E rendeletnek a visszaélésekre vonatkozó szabályai nem akadályozhatják meg az online platformot üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően egyéb intézkedéseket hozzanak arra az esetre, ha a szolgáltatásaik igénybe vevői jogellenes tartalmat nyújtanak vagy egyéb módon visszaélnek a szolgáltatásaikkal, akár a szolgáltató szerződési feltételeinek megszegésével. Ezek a szabályok nem érintik annak lehetőségét, hogy a visszaélést elkövető személyeket az uniós vagy nemzeti jognak megfelelően felelősség terhelje, többek között a károk tekintetében.

(65)

Tekintettel az online platformot üzemeltető szolgáltatók sajátos felelősségére és kötelezettségeire, az online platformokra olyan átláthatósági jelentési kötelezettségek vonatkoznak, amelyek az e rendelet értelmében valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó átláthatósági jelentési kötelezettségeken felül alkalmazandók. Hogy meg lehessen állapítani, hogy az online platformok és online keresőprogramok adott esetben online óriásplatformok vagy nagyon népszerű online keresőprogramok-e, amelyekre e rendelet értelmében bizonyos további kötelezettségek vonatkoznak, az online platformot, illetve online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó átláthatósági célú jelentéstételi kötelezettségeknek magukban kell foglalniuk bizonyos, a szolgáltatást az Unióban aktívan igénybe vevők átlagos havi számára vonatkozó tájékoztatás közzétételével és közlésével kapcsolatos kötelezettségeket is.

(66)

Az átláthatóság biztosítása és az online platformot üzemeltető szolgáltatók tartalommoderálási döntéseinek vizsgálata, valamint a jogellenes tartalmak online terjesztésének nyomon követése érdekében a Bizottságnak egy olyan adatbázist kell fenntartania és közzétennie, amely tartalmazza az online platformot üzemeltető szolgáltatók olyan esetekben hozott döntéseit és azok indokolását, amikor információkat távolítanak el vagy más módon korlátozzák azok elérhetőségét és az azokhoz való hozzáférést. Az adatbázis folyamatos frissítése érdekében az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak döntés meghozatalát követően indokolatlan késedelem nélkül, szabványos formátumban be kell nyújtaniuk a döntéseket és az indokolást, hogy lehetővé tegyék a valós idejű frissítéseket, amennyiben ez technikailag lehetséges és arányos a szóban forgó online platform eszközeivel. A strukturált adatbázisnak lehetővé kell tennie a releváns információkhoz való hozzáférést és az azokkal kapcsolatos, különösen az adott feltételezett jogellenes tartalom típusa szerinti lekérdezéseket.

(67)

Az online platformok online interfészein megjelenő sötét megoldások olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár ténylegesen jelentősen torzítják vagy korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak. Ezek a gyakorlatok felhasználhatók arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevőit meggyőzzék arról, hogy nem kívánt magatartást tanúsítsanak, vagy olyan nem kívánt döntéseket hozzanak, amelyek negatív következményekkel járnak rájuk nézve. Ezért az online platformot üzemeltető szolgáltatók számára meg kell tiltani a szolgáltatás igénybe vevőinek megtévesztését vagy ösztönzését („nudging”), valamint a szolgáltatás igénybe vevői autonómiájának, döntéshozatalának vagy választásának torzítását vagy akadályozását egy online interfész egészének vagy részének szerkezete, kialakítása vagy funkciói révén. Ez magában foglalja többek között, de nem kizárólag a visszaélésszerű kialakítást, amely az igénybe vevőt olyan tevékenységek felé irányítja, amely az online platformot üzemeltető szolgáltatónak előnyére válik, az igénybe vevőnek azonban nem feltétlenül áll érdekében, és a választási lehetőségeket nem semleges módon mutatja be, például a szolgáltatás igénybe vevőjének döntésre való serkentésekor vizuális, auditív vagy egyéb elemek révén hívja fel a figyelmet egy választási lehetőségre.

Magában foglalja továbbá a szolgáltatás igénybe vevőjének többszöri felkérését arra, hogy válasszon, bár már választott, a szolgáltatás lemondásának lényeges megnehezítését a szolgáltatás igénybevételéhez képest, vagy egyes választási lehetőségek nehezebbé vagy időigényessé tételét, a vásárlások törlésének vagy egy adott online platformról történő lejelentkezés indokolatlan megnehezítését, annak lehetővé tételét a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, a szolgáltatás igénybe vevőinek megtévesztését azáltal, hogy az ügyletekkel kapcsolatos döntések meghozatalára ösztönzik őket, vagy olyan alapértelmezett beállításokat alkalmaznak, amelyek nagyon nehezen módosíthatók, amelyek így a szolgáltatás igénybe vevője autonómiájának, döntéshozatalának és választásának befolyásolásával és csorbításával indokolatlanul torzítják döntéshozatalát. A sötét megoldások megelőzésére vonatkozó szabályok azonban nem értelmezhetők úgy, mint amelyek megakadályozzák a szolgáltatókat abban, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a szolgáltatás igénybe vevőivel, és új vagy további szolgáltatásokat kínáljanak számukra. Az uniós jognak megfelelő jogszerű gyakorlatok, például a hirdetések, önmagukban nem tekintendők sötét mintának. A sötét megoldásokra vonatkozó szabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok kiterjednek az e rendelet hatálya alá tartozó tiltott gyakorlatokra, amennyiben ezek a gyakorlatok nem tartoznak a 2005/29/EK irányelv vagy az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá.

(68)

Az online hirdetések fontos szerepet játszanak az online környezetben, többek között az online platformok szolgáltatásnyújtásával kapcsolatban, ahol a szolgáltatásnyújtást olykor részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve reklámbevételek révén ellentételezik. Az online hirdetési tevékenységek felerősíthetnek bizonyos jelentős kockázatokat; ezek körébe tartozhatnak az olyan hirdetések, amelyek önmagukban is jogellenes tartalomnak minősülnek, a jogellenes vagy egyéb módon káros tartalmak és tevékenységek online közzétételét vagy terjesztését célzó pénzügyi ösztönzőkhöz való hozzájárulás, vagy a hirdetések olyan megkülönböztetést megvalósító megjelenítése, amely hatást gyakorol az polgárokkal szembeni egyenlő bánásmódra és azok esélyegyenlőségére. A 2000/31/EK irányelv 6. cikkén alapuló követelményeken túl az online platformot üzemeltető szolgáltatókat ezért kötelezni kell arra, hogy a szolgáltatások igénybe vevőinek a rendelkezésére bocsássanak bizonyos, annak megértéséhez szükséges egyedi információkat, hogy a hirdetés megjelenítésére mikor és kinek a nevében kerül sor. Gondoskodniuk kell – többek között egységesített vizuális vagy auditív jelzések segítségével – arról, hogy a tájékoztatás feltűnő, illetve a szolgáltatás átlagos igénybe vevője számára egyértelműen azonosítható és félreérthetetlen legyen, valamint igazodjon az adott konkrét szolgáltatást megjelenítő online interfész jellegéhez. A szolgáltatások igénybe vevőinek emellett a hirdetést megjelenítő online interfészen közvetlen hozzáférést kell biztosítani az azzal kapcsolatos információkhoz, hogy milyen fő paraméterek alapján kerül meghatározásra adott hirdetések számukra történő megjelenítése, érdemi magyarázattal annak logikájáról, többek között arról, amikor ez profilalkotáson alapul.

E magyarázatnak ki kell térnie a hirdetés megjelenítése céljából alkalmazott módszerre is – azaz például arra, hogy kontextuális vagy egyéb típusú hirdetésről van-e szó –, valamint adott esetben a felhasznált főbb profilalkotási kritériumokra is; tájékoztatnia kell továbbá a szolgáltatás igénybe vevőjét az ilyen kritériumok megváltoztatására rendelkezésre álló eszközökről. Az ebben a rendeletben meghatározott, hirdetésekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelmények nem érintik az (EU) 2016/679 rendelet releváns rendelkezéseinek alkalmazását, különös tekintettel a tiltakozáshoz való jogra és egyedi ügyekben az automatizált döntéshozatalra vonatkozó rendelkezésekre, beleértve a profilalkotást, valamint különösen azt, hogy meg kell szerezni az érintett hozzájárulását a személyes adatok célzott hirdetések céljából való kezelését megelőzően. Hasonlóképpen nem érintik a 2002/58/EK irányelv rendelkezéseit, különösen azokat nem, amelyek a végberendezésekben tárolt információkra és az azokhoz való hozzáférésre vonatkoznak. Végül pedig, e rendelet kiegészíti 2010/13/EU irányelv alkalmazását, amely a felhasználók videóiban megjelenő audiovizuális kereskedelmi közleményeknek a felhasználók általi bejelentését lehetővé tevő intézkedéseket ír elő. Kiegészíti továbbá azokat a kereskedelmi tájékoztatásokhoz kapcsolódó közzétételi követelményeket, amelyek a 2005/29/EK irányelvből fakadóan vonatkoznak a kereskedőkre.

(69)

Különösen súlyos negatív hatásokkal járhat, ha a szolgáltatás igénybe vevői az érdeklődésüknek megfelelően optimalizált, célzott technikákon alapuló hirdetéseket látnak, amelyek potenciálisan gyenge pontjaikat használják ki. Bizonyos esetekben a manipulatív technikák egész csoportokra negatív hatást gyakorolhatnak, és felerősíthetik a társadalmi károkozást, például azáltal, hogy hozzájárulnak a dezinformációs kampányokhoz vagy megkülönböztetést alkalmaznak bizonyos csoportokkal szemben. Az online platformok különösen érzékeny környezetet jelentenek az ilyen gyakorlatok tekintetében, és nagyobb társadalmi kockázattal járnak. Következésképpen az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározottak szerinti profilalkotáson alapuló hirdetéseket a személyes adatoknak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak felhasználásával, többek között az e különleges kategóriákon alapuló profilalkotási kategóriák alkalmazásával. Ez a tilalom nem érinti a hirdetések terjesztésében részt vevő, online platformot üzemeltető szolgáltatókra vagy bármely más szolgáltatóra vagy hirdetőre vonatkozó, a személyes adatok védelméről szóló uniós jog szerinti kötelezettségeket.

(70)

Az online platformok üzletvitelének alapvető részét képezi, hogy hogyan priorizálják és jelenítik meg az információkat az online interfészükön annak érdekében, hogy elősegítsék és optimalizálják az információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára. Erre például az információk algoritmikus javaslásával, rangsorolásával és priorizálásával, a szöveges és egyéb vizuális megjelenítések révén történő különbségtétellel vagy a szolgáltatás igénybe vevője által biztosított információk egyéb feldolgozása révén kerül sor. Az ilyen ajánlórendszerek jelentős hatást gyakorolhatnak a szolgáltatás igénybe vevőinek az információk online lehívására és az azokkal való interakcióra való képességére, többek között megkönnyíthetik a releváns információk keresését a szolgáltatás igénybe vevői számára, és hozzájárulhatnak a jobb felhasználói élményhez. Emellett fontos szerepet játszanak egyes üzenetek sokszorosításában, az információk rendkívül gyors terjesztésében és az online magatartás ösztönzésében. Következésképpen az online platformoknak mindig biztosítaniuk kell, hogy szolgáltatásaik igénybe vevőit megfelelően tájékoztassák arról, hogy az ajánlórendszer hogyan befolyásolja az információk megjelenítésének és bemutatásának módját. Egyértelműen, könnyen érthetően ismertetniük kell az ilyen ajánlórendszerek paramétereit, hogy a szolgáltatás igénybe vevői megértsék, hogyan történik az információk fontossági sorrendjének a számukra való megállapítása. Ezeknek a paramétereknek magukban kell foglalniuk legalább a szolgáltatás igénybe vevője számára javasolt információk meghatározásának legfontosabb kritériumait és jelentőségük okait, beleértve azt az esetet is, amikor az információkat profilalkotás és online viselkedés alapján rangsorolják.

(71)

A kiskorúak védelme az Unió egyik fontos szakpolitikai célkitűzése. Egy online platform akkor tekinthető a kiskorúak számára hozzáférhetőnek, ha szerződési feltételei lehetővé teszik a kiskorúak számára a szolgáltatás igénybevételét, ha szolgáltatása kiskorúakat céloz meg vagy azokat túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, vagy ha a szolgáltatónak egyébként tudomása van arról, hogy szolgáltatása igénybe vevőinek egy része kiskorú, például azért, mert – más célból – már kezeli a szolgáltatás igénybe vevőinek életkorukat tartalmazó személyes adatait. A kiskorúak által használt online platformot üzemeltető szolgáltatóknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk a kiskorúak védelme érdekében, például úgy, hogy online interfészeket vagy azok részeit adott esetben úgy alakítják ki, hogy alapértelmezés szerint a magánéletet védő. legmagasabb szintű biztonságot és védelmet garantálják, vagy a kiskorúak védelmére vonatkozó normákat fogadnak el, vagy részt vesznek a kiskorúak védelmét szolgáló magatartási kódexekben. Figyelembe kell venniük a bevált gyakorlatokat és a rendelkezésre álló iránymutatásokat, például a „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégia” (BIK+) című bizottsági közleményt. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg a szolgáltatás igénybe vevőjének személyes adatait felhasználó profilalkotáson alapuló hirdetéseket, ha kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú. Az (EU) 2016/679 rendelettel és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt adatminimalizálás elvével összhangban ez a tilalom nem vezethet ahhoz, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató több személyes adatot tároljon, szerezzen meg vagy kezeljen, mint amennyivel már rendelkezik, annak értékelése érdekében, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú-e. Ezért ez a kötelezettség nem ösztönözheti az online platformot üzemeltető szolgáltatókat arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjének életkorára a használat előtt rákérdezzenek. A kötelezettség nem érintheti a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat.

(72)

A fogyasztók, illetve más érdekelt felek, például a versenytárs kereskedők és a szellemitulajdon-jogok jogosultjai tekintetében a biztonságos, megbízható és átlátható online környezethez való hozzájárulás, valamint annak érdekében, hogy a kereskedőket elriasszák az alkalmazandó szabályok megsértésével történő áruértékesítéstől és szolgáltatásnyújtástól, azoknak az online platformoknak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, biztosítaniuk kell az ilyen kereskedők nyomonkövethetőségét. A kereskedőktől ezért meg kell követelni, hogy bizonyos alapvető információkat megadjanak az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek a fogyasztók számára lehetővé teszik távollévők között kötött szerződések létrehozását a kereskedőkkel, többek között a termékekről szóló vagy termékeket kínáló hirdetési üzenetek promóciója céljából. Ez a követelmény azokra a kereskedőkre is vonatkozik, amelyek márkák nevében küldenek üzeneteket termékekről vagy szolgáltatásokról mögöttes megállapodások alapján. Az online platformot üzemeltető említett szolgáltatóknak minden információt biztonságos módon kell tárolniuk a kereskedővel fennálló szerződéses kapcsolatuk időtartama alatt és azt követően 6 hónapig, annak érdekében, hogy a kereskedővel szembeni követeléseket vagy a kereskedőhöz kapcsolódó megrendeléseket teljesíteni lehessen.

Ez a kötelezettség azért szükséges és arányos, hogy a hatóságok és a jogos érdekkel rendelkező magánfelek – az alkalmazandó jognak megfelelően, ideértve a személyes adatok védelméről szóló jogot – hozzáférhessenek az információkhoz, többek között az ebben a rendeletben említett, információnyújtásról szóló végzések révén. Ez a kötelezettség nem érinti az egyéb uniós jog vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jogszabályok alapján fennálló, bizonyos tartalmak hosszabb ideig történő megőrzésére vonatkozó esetleges kötelezettségeket. Az e rendeletben foglalt fogalommeghatározás sérelme nélkül, a 2011/83/EU irányelv 6a. cikke (1) bekezdésének b) pontja és a 2005/29/EK irányelv 7. cikke (4) bekezdésének f) pontja alapján meghatározott bármely kereskedőnek – függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy-e – nyomon követhetőnek kell lennie, amikor egy terméket vagy szolgáltatást online platformon kínál. A 2000/31/EK irányelv arra kötelezi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltatót, hogy a szolgáltatás igénybe vevői és az illetékes hatóságok számára könnyen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tegyenek bizonyos, az összes szolgáltató azonosítását lehetővé tevő információkat. A fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tévő online platformot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozóan e rendeletben meghatározott nyomonkövethetőségi követelmények nem érintik az egyéb jogos közérdekű célokat szolgáló (EU) 2021/514 tanácsi irányelv (30) alkalmazását.

(73)

E kötelezettség hatékony és megfelelő alkalmazása érdekében, és anélkül, hogy aránytalan terhet jelentene, az olyan online platformok szolgáltatóinak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, minden tőlük tehetőt meg kell tenniük az érintett kereskedők által megadott információk megbízhatóságának felmérésére, különösen a szabadon elérhető hivatalos online adatbázisok és online interfészek, például a nemzeti kereskedelmi nyilvántartások és a héainformációcsere-rendszer használatával vagy az érintett kereskedőktől olyan megbízható alátámasztó okmányok bekérésével, mint például az azonosító okmányok másolata, hitelesített fizetési számlakivonatok, vállalati tanúsítványok és kereskedelmi nyilvántartási tanúsítványok. Egyéb – távolról hozzáférhető – forrásokat is használhatnak, amelyek hasonlóan megbízhatóak az e kötelezettségnek való megfelelés alkalmazásában. Ugyanakkor az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy túlzott vagy költséges online tényfeltárást folytassanak vagy aránytalan mértékű helyszíni ellenőrzéseket végezzenek. Nem tekinthető továbbá úgy, hogy ezen szolgáltatók azáltal, hogy megtették az e rendelet által előírt legnagyobb erőfeszítéseket, garantálják a fogyasztókkal vagy más érdekelt felekkel közölt tájékoztatás megbízhatóságát.

(74)

Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, úgy kell megtervezniük és megszervezniük online interfészüket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeiknek, különösen a 2011/83/EU irányelv 6. és 8. cikkében, a 2005/29/EK irányelv 7. cikkében, a 2000/31/EK irányelv 5. és 6. cikkében, valamint a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 3. cikkében foglalt követelményeknek. E célból az e jogszabályok hatálya alá tartozó, érintett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak legjobb tudásuk szerint törekedniük kell annak megállapítására, hogy a szolgáltatásaikat igénybe vevő kereskedők a vonatkozó uniós jogi előírásoknak megfelelően mindenre kiterjedő tájékoztatást töltöttek-e fel az online interfészükre. Az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig ne kínáljanak termékeket vagy szolgáltatásokat, amíg ezek az információk nem teljesek. Ez azonban nem jelentheti a kereskedők által szolgáltatásaik igénybevétele útján eladásra kínált termékek, illetve szolgáltatások általános nyomon követésével kapcsolatos kötelezettség előírását az e jogszabályok hatálya alá tartozó, érintett online platformot üzemeltető szolgáltatók számára, sem pedig általános tényfeltárási kötelezettség előírását, különösen a kereskedők által nyújtott tájékoztatás pontosságának megállapítása céljából. Az online interfészeknek felhasználóbarátaknak és a kereskedők, illetve fogyasztók számára könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük. Ezenkívül a termék vagy szolgáltatás kereskedő általi kínálásának engedélyezését követően az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizzék, hogy a termékeket vagy a kínált szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e valamely tagállamban vagy az Unióban rendelkezésre álló hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisokban vagy online interfészekben. A Bizottságnak ösztönöznie kell továbbá a termékek nyomon követhetőségét olyan technológiai megoldások révén, mint a digitálisan aláírt QR-kódok vagy a nem helyettesíthető tokenek. A Bizottságnak elő kell mozdítania a szabványok kidolgozását, vagy ezek hiányában az érintett felek számára elfogadható, piacvezérelt megoldásokat.

(75)

Tekintettel arra, hogy a – különösen a szolgáltatások igénybe vevőinek számában kifejezett – hatókörük kiterjedtségéből fakadóan az online óriásplatformok fontos szerepet játszanak azáltal, hogy elősegítik a nyilvánosság körében zajló vitákat, a gazdasági ügyleteket, valamint az információk, vélemények és elképzelések nyilvános terjesztését, továbbá befolyásolják, hogy a szolgáltatás igénybe vevői az interneten hogyan jutnak hozzá az információkhoz, illetve ott hogyan közölnek információkat, az ilyen platformot üzemeltető szolgáltatók vonatkozásában a valamennyi online platformra vonatkozó követelményeken felül elő kell írni néhány további, kifejezetten rájuk vonatkozó kötelezettséget is. Az információk online felkutatásában és visszakereshetőségében betöltött kritikus szerepük miatt ezeket a kötelezettségeket – amennyiben alkalmazandók – a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra is ki kell terjeszteni. Ezek az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek elengedhetetlenek a közérdekű problémák kezeléséhez, mivel nincsenek olyan alternatív, kevésbé korlátozó intézkedések, amelyek ténylegesen ugyanerre az eredményre vezetnének.

(76)

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok olyan társadalmi kockázatok forrásai lehetnek, amelyek hatókörüket és hatásukat illetően eltérnek a kisebb platformokhoz fűződő kockázatoktól. Az ilyen online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra ezért – társadalmi hatásukkal arányos módon – a kellő gondosság kötelezettsége tekintetében a legmagasabb szintű előírásoknak kell vonatkozniuk. Ha egy online platform vagy online keresőprogram aktív igénybe vevőinek száma – egy hat hónapos időszak átlagában számítva – eléri az Unió népességének jelentős részét, az online platformból vagy az online keresőprogramból eredő rendszerszintű kockázatok aránytalanul negatív hatást gyakorolhatnak az Unióban. Ilyen jelentős elérés akkor áll fenn, ha az említett szám meghaladja a 45 millióban meghatározott operatív küszöbértéket, ami az uniós népesség 10%-ának felel meg. Ezt az operatív küszöbérték naprakészen kell tartani, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával.

(77)

Egy adott online platform vagy online keresőprogram hatókörének meghatározásához minden egyes szolgáltatás aktív igénybe vevőinek átlagos számát külön kell megállapítani. Ennek megfelelően az online platformok havi átlagos aktív igénybe vevői számának tükröznie kell az összes olyan igénybe vevőt, akik egy adott időszakon belül legalább egyszer ténylegesen igénybe veszik a szolgáltatást és így ki vannak téve az online platform interfészén terjesztett információnak, például megtekintik vagy meghallgatják azt, vagy információt szolgáltatnak, mint például az olyan online platformokon lévő kereskedők, amelyeken a fogyasztók számára lehetővé teszik távollévők között kötött szerződések létrehozását a kereskedőkkel.

E rendelet alkalmazásában a használat nem korlátozódik arra, hogy egy online platformra való kattintással, kommentálással, belinkeléssel, megosztással, vásárlással vagy tranzakciók lebonyolításával valaki igénybe veszi a tartalmat. Következésképpen a szolgáltatás aktív igénybe vevőjének fogalma nem feltétlenül esik egybe a szolgáltatás regisztrált felhasználójának fogalmával. Az online keresőprogramok esetében a szolgáltatás aktív igénybe vevőinek fogalma ki kell, hogy terjedjen azokra, akik online interfészükön az információt megtekintik, azoknak a weboldalaknak a tulajdonosaira azonban nem, amelyeket valamely online keresőprogram indexel, hiszen utóbbiak nem lépnek aktívan kapcsolatba a szolgáltatással. A szolgáltatás aktív igénybe vevői számának magában kell foglalnia a szolgáltatás minden olyan egyedi igénybe vevőjét, aki az adott szolgáltatást igénybe veszi. E célból a szolgáltatás azon igénybe vevőjét, aki különböző online interfészeket, például weboldalakat vagy alkalmazásokat használ, beleértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásokhoz különböző URL-eken vagy doménneveken keresztül fér hozzá, lehetőség szerint csak egyszer kell számításba venni. A szolgáltatás aktív igénybe vevőjének fogalma azonban nem foglalhatja magában a szolgáltatásnak más olyan online közvetítők igénybe vevői általi eseti használatát, akik az online platformot üzemeltető szolgáltató által tárolt információt közvetett módon online keresőprogram-szolgáltató általi belinkelés vagy indexálás révén elérhetővé teszik. E rendelet továbbá nem írja elő az online platformot vagy keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók számára, hogy a magánszemélyeket online külön nyomon kövessék. Amennyiben a szolgáltatók az automatizált felhasználókat, például a botokat vagy scrapereket a személyes adatok további kezelése és nyomon követése nélkül is ki tudják zárni, ezt megtehetik. A szolgáltatás aktív igénybe vevői számának meghatározására hatással lehetnek a piaci és technikai fejlemények, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet rendelkezéseit kiegészítse olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén, amelyek meghatározzák az online platformok vagy az online keresőprogramok aktív igénybe vevőinek meghatározására szolgáló módszertant, szükség esetén tükrözve a szolgáltatás jellegét és a szolgáltatás igénybe vételének módozatait.

(78)

A platformgazdaságot jellemző hálózati hatásokra való tekintettel az online platformok vagy az online keresőprogramok felhasználói bázisa gyorsan növekedhet, és elérheti az online óriásplatformok vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok felhasználói bázisának nagyságát, és ebből kifolyó hatást gyakorolhat a belső piacra. Ez történhet akkor, ha rövid időn belül exponenciális növekedésre kerül sor, vagy ha a meghatározó globális jelenlét vagy a nagy forgalom lehetővé teszi az online platform számára, hogy maradéktalanul kihasználja a hálózati hatásokat, a méretgazdaságosságot és a választékgazdaságosságot. A magas éves forgalom vagy piaci kapitalizáció különösen utalhat gyors méretezhetőségre a felhasználók elérése tekintetében. Ilyen esetekben a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság hatáskörrel kell, hogy rendelkezzen a gyakoribb jelentések bekérésére az online platformot vagy az online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól a szolgáltatás aktív igénybe vevőiről annak érdekében, hogy időben azonosítani tudja, hogy az adott platformot vagy keresőprogramot mely időponttól kell e rendelet alkalmazásában online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősíteni.

(79)

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok használatának módja adott esetben erősen befolyásolhatja az online biztonságot, a közvélemény és a közbeszéd alakulását, valamint az online kereskedelmet. A szolgáltatásaik megtervezésének módja általában optimalizált, hogy kiaknázhassák a gyakran hirdetésorientált üzleti modelljeikben rejlő előnyöket, és társadalmi problémákhoz vezethet. Hatékony szabályozásra és végrehajtásra van szükség a kockázatok, valamint az esetlegesen felmerülő társadalmi és gazdasági károk hatékony azonosításához és mérsékléséhez. E rendelet alapján az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak ezért értékelniük kell a szolgáltatásaik kialakításából, működéséből és használatából, illetve a szolgáltatások igénybe vevői általi esetleges visszaélésekből származó rendszerszintű kockázatokat, és az alapvető jogokra figyelemmel megfelelő kockázatcsökkentési intézkedéseket kell hozniuk. A potenciális negatív hatások és következmények jelentőségének meghatározásakor a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a potenciális hatás súlyosságát és az összes ilyen rendszerszintű kockázat valószínűségét. Felmérhetik például, hogy a potenciális negatív hatás számos személyt érinthet-e, visszafordíthatatlan-e, vagy milyen nehéz a potenciális hatás orvoslása vagy az azt megelőző helyzet helyreállítása.

(80)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a rendszerszintű kockázatok négy kategóriáját kell részletesen értékelniük. Az első kategóriába tartoznak azok a kockázatok, amelyek jogellenes tartalmak – például gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok vagy jogellenes gyűlöletbeszéd – terjesztése révén, vagy a szolgáltatásaikkal bűncselekmény elkövetése céljából történő egyéb típusú visszaélések révén valósulnak meg; továbbá ide tartoznak a jogellenes tevékenységek folytatásával – például az uniós vagy nemzeti jog értelmében tiltott termékek vagy szolgáltatások, így többek között a veszélyes vagy hamisított termékek, illetve illegális kereskedelemből származó állatok értékesítésével – összefüggő kockázatok is. Az ilyen terjesztés vagy tevékenységek például jelentős rendszerszintű kockázatot jelenthetnek abban az esetben, ha a jogellenes tartalomhoz való hozzáférés gyorsan és széles körben elterjedhet különösen széles hatókörű felhasználói fiókokon vagy egyéb terjesztési eszközökön keresztül. Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak értékelniük kell a jogellenes tartalom terjesztésének kockázatát, függetlenül attól, hogy az információ összeegyeztethetetlen-e szerződési feltételeikkel vagy sem. Ez az értékelés nem érinti az online óriásplatformok szolgáltatásainak igénybe vevőinek vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok által indexált weboldalak tulajdonosainak a tevékenységük alkalmazandó jog szerinti esetleges jogellenességéért viselt személyes felelősségét.

(81)

A második kategóriába tartoznak a szolgáltatás által a Charta által védelmet élvező alapvető jogok – ideértve többek között, de nem kizárólag az emberi méltóság, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, így a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, a magánélethez való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a megkülönböztetésmentességhez való jog, a gyermekek jogai és a fogyasztóvédelem – gyakorlására kifejtett tényleges vagy várható hatások. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például az online óriásplatformok vagy nagyon népszerű online keresőprogramok által használt algoritmikus rendszerek kialakításával kapcsolatban, illetve a szolgáltatásaikkal történő olyan visszaélések esetén, amelyek visszaélésszerű bejelentések vagy a megszólalást ellehetetlenítő vagy a versenyt akadályozó egyéb módszerek révén valósulnak meg. A gyermekek jogait érintő kockázatok felmérése során az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak például mérlegelniük kell, hogy mennyire könnyen érthető kiskorúak számára a szolgáltatás kialakítása és működése, valamint hogy szolgáltatásuk révén a kiskorúak mennyire lehetnek kitéve olyan tartalmaknak, amelyek károsak egészségükre, valamint fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésükre. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például az olyan online interfészek kialakítása kapcsán, amelyek akár szándékosan, akár nem szándékoltan kihasználják a kiskorúak gyengeségeit és tapasztalatlanságát, vagy amelyek függő viselkedésformákat eredményezhetnek.

(82)

A kockázatok harmadik kategóriájába tartoznak a demokratikus folyamatokra, a polgári közbeszédre és a választási folyamatokra, valamint a közbiztonságra gyakorolt tényleges vagy előrelátható negatív hatások.

(83)

A kockázatok negyedik kategóriája az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok kialakításával, működésével vagy – többek között manipuláció útján történő – használatával kapcsolatos hasonló aggályokból ered, amelyek tényleges vagy előrelátható negatív hatást gyakorolnak a közegészség és a kiskorúak védelmére, és súlyos negatív következményekkel járnak az adott személy testi és szellemi jóllétére, vagy nemi alapú erőszakot eredményeznek. Ilyen kockázatok származhatnak a közegészséggel kapcsolatos összehangolt dezinformációs kampányokból vagy az olyan online interfészek kialakításából is, amelyek ösztönözhetik a szolgáltatás igénybe vevőinek viselkedési függőségét.

(84)

Az ilyen rendszerszintű kockázatok értékelésekor az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak azokra a rendszerekre vagy egyéb elemekre kell figyelniük, amelyek hozzájárulhatnak a kockázatokhoz, beleértve az összes releváns algoritmikus rendszert, és különösen ajánlórendszereiket és hirdetési rendszereiket, figyelmet fordítva a kapcsolódó adatgyűjtési és felhasználási gyakorlatokra. Értékelniük kell továbbá, hogy szerződési feltételeik és azok érvényesítése, illetve tartalommoderálási folyamataik, technikai eszközeik és elkülönített erőforrásaik megfelelőek-e. Az e rendeletben azonosított rendszerszintű kockázatok értékelésekor az említett szolgáltatóknak azokra az információkra is figyelniük kell, amelyek nem jogellenesek, de hozzájárulnak az e rendeletben azonosított rendszerszintű kockázatokhoz. Az ilyen szolgáltatóknak ezért különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy szolgáltatásaikat hogyan használják a félrevezető vagy megtévesztő tartalmak – többek között a dezinformáció – terjesztésére vagy felerősítésére. Amennyiben az információk algoritmikus felerősítése hozzájárul a rendszerszintű kockázatokhoz, a szolgáltatóknak ezt megfelelően tükrözniük kell kockázatértékeléseikben. Amennyiben a kockázatok lokalizáltak vagy nyelvi különbségek vannak, a szolgáltatóknak ezt is figyelembe kell venniük kockázatértékeléseikben. Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak különösen azt kell értékelniük, hogy szolgáltatásuk kialakítása és működése, valamint szolgáltatásaik szándékos és gyakran összehangolt manipulálása és használata, illetve a szolgáltatási feltételeik rendszerszintű megsértése hogyan járul hozzá ezekhez a kockázatokhoz. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például a szolgáltatás nem autentikus módon való használatakor, azaz például hamis felhasználói fiókok létrehozásakor, botok használatakor vagy egy szolgáltatás megtévesztő igénybevételekor, valamint olyan egyéb automatizált vagy részben automatizált magatartásformák esetén, amelyek a jogellenes tartalomnak minősülő vagy az online platform vagy online keresőprogram szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlen információk gyors és széles körű nyilvános terjedéséhez vezethet és hozzájárul dezinformációs kampányok terjedéséhez.

(85)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a későbbi kockázatértékelések egymásra épüljenek és bemutassák az azonosított kockázatok alakulását, valamint a vizsgálatok és a végrehajtási intézkedések megkönnyítése érdekében az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak meg kell őrizniük az általuk elvégzett kockázatértékelésekhez kapcsolódó valamennyi igazoló dokumentumot, például az azok előkészítésére vonatkozó információkat, az alapul szolgáló adatokat és az algoritmikus rendszereik tesztelésére vonatkozó adatokat.

(86)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a szükséges eszközök használatával, kellő gondossággal eljárva – az alapvető jogok tiszteletben tartásával – csökkenteniük kell a kockázatértékelésben azonosított rendszerszintű kockázatokat. Minden elfogadott intézkedésnek tiszteletben kell tartania az ebben a rendeletben meghatározott kellő gondossági követelményeket, illetve hatékonyan és megfelelően csökkentenie kell a konkrét és azonosított rendszerszintű kockázatokat. Az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók gazdasági kapacitásával, valamint a szolgáltatásaik használatával kapcsolatos szükségtelen korlátozások elkerülésének szükségességével, és kellően figyelembe kell venniük az alapvető jogokra gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az említett szolgáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásra.

(87)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak az ilyen kockázatcsökkentő intézkedések keretében mérlegelniük kell például a szolgáltatásuk szükséges kialakításának, jellemzőinek vagy működésének – így például az online interfésznek – a kiigazítását. Szükség szerint és az e rendeletben foglalt, a szerződési feltételekre vonatkozó szabályokkal összhangban ki kell igazítaniuk és alkalmazniuk kell szerződési feltételeiket. Az egyéb megfelelő intézkedések közé tartozhat tartalommoderálási rendszereik és belső folyamataik kiigazítása, vagy döntéshozatali folyamataik és erőforrásaik kiigazítása, beleértve a tartalommoderálási személyzetet, képzésüket és a helyi szakértelmet. Ez különösen a bejelentések feldolgozásának gyorsaságát és minőségét érinti. E tekintetben például a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó 2016. évi magatartási kódex referenciaértéket határoz meg a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítását célzó érvényes bejelentések kevesebb mint 24 órán belüli feldolgozására vonatkozóan. Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak – különösen az elsősorban pornográf tartalmak nyilvános terjesztésére használt platformot üzemeltető szolgáltatóknak – gondosan teljesíteniük kell az e rendelet szerinti kötelezettségeiket az online erőszaknak minősülő jogellenes tartalom, többek között a jogellenes pornográf tartalom tekintetében, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok a bejelentések gyors feldolgozása és az ilyen tartalmak indokolatlan késedelem nélküli eltávolítása révén hatékonyan gyakorolhassák az intim vagy manipulált anyagok nem beleegyezésen alapuló megosztását jelentő tartalommal kapcsolatos jogaikat. A jogellenes tartalmak egyéb típusaira vonatkozó bejelentések feldolgozása ennél hosszabb, illetve rövidebb időt is igénybe vehet, a tényektől, körülményektől és az adott jogellenes tartalom típusától függően. Emellett az említett szolgáltatók kezdeményezhetik vagy megerősíthetik a megbízható bejelentőkkel való együttműködést, illetve képzéseket és információcseréket szervezhetnek a megbízható bejelentő szervezetekkel.

(88)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak körültekintően kell eljárniuk algoritmikus rendszereik, különösen ajánlórendszereik tesztelése és szükség esetén kiigazítása érdekében. Adott esetben mérsékelniük kell a személyre szabott ajánlások negatív hatásait, és helyesbíteniük kell az ajánlásaikban alkalmazott kritériumokat. Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók hirdetési rendszerei is kiválthatnak rendszerszintű kockázatokat. Az említett szolgáltatóknak fontolóra kell venniük olyan korrekciós intézkedések bevezetését, mint például egy adott információ vonatkozásában a reklámbevételek leállítása vagy egyéb intézkedések, mint például a hiteles információforrások láthatóságának javítása és a hirdetési rendszerek jobb strukturális adaptációja. Előfordulhat, hogy az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak meg kell erősíteniük belső eljárásaikat vagy tevékenységeik felügyeletét, különösen a rendszerszintű kockázatok felderítése tekintetében, és gyakoribb vagy célzottabb kockázatértékeléseket kell végezniük az új funkciókkal kapcsolatban. Különösen akkor, ha a kockázatok különböző online platformok vagy online keresőprogramok között megoszlanak, együtt kell működniük más szolgáltatókkal, többek között magatartási kódexek vagy egyéb önszabályozó intézkedések kezdeményezése vagy az azokhoz való csatlakozás révén. Figyelemfelkeltő intézkedéseket is fontolóra kell venniük, különösen, ha a kockázatok dezinformációs kampányokhoz kapcsolódnak.

(89)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak – szolgáltatásaik és online interfészük kialakításának kiigazítása terén hozott intézkedések révén – különösen akkor kell figyelembe venniük a kiskorúak elsődleges érdekét, ha szolgáltatásaik elsősorban kiskorúakat céloznak meg, vagy azokat túlnyomórészt ők veszik igénybe. Biztosítaniuk kell, hogy szolgáltatásaikat oly módon szervezzék meg, hogy a kiskorúak könnyen hozzáférhessenek az e rendeletben előírt mechanizmusokhoz, adott esetben ideértve a bejelentési és panasztételi mechanizmusokat és a közbeavatkozásokat is. Intézkedéseket kell hozniuk továbbá annak érdekében, hogy megvédjék a kiskorúakat az olyan tartalmaktól, amelyek károsíthatják fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket, és olyan eszközöket kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik az ilyen információkhoz való feltételes hozzáférést. A megfelelő kockázatcsökkentési intézkedések megválasztásakor a szolgáltatók adott esetben figyelembe vehetik az ágazatban alkalmazott – többek között magatartási kódexekhez hasonló önszabályozási együttműködés révén megállapított – legjobb gyakorlatokat, és figyelembe kell venniük a Bizottság által kiadott iránymutatásokat.

(90)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy kockázatértékelési és -csökkentési megközelítésük a rendelkezésre álló legjobb információkon és tudományos ismereteken alapuljon, és hogy feltételezéseiket a kockázatok által leginkább érintett csoportokkal és az általuk hozott intézkedésekkel teszteljék. E célból adott esetben kockázatértékelést kell végezniük, és meg kell tervezniük a kockázatcsökkentési intézkedéseiket a szolgáltatásokat igénybe vevők képviselőinek, a szolgáltatásaik által potenciálisan érintett csoportok képviselőinek, független szakértőknek és civil társadalmi szervezeteknek a bevonásával. Törekedniük kell arra, hogy ezeket a konzultációkat beépítsék a kockázatok értékelésére és a mérséklési intézkedések megtervezésére szolgáló módszertanaikba, beleértve adott esetben a felméréseket, a fókuszcsoportokat, a kerekasztalokat, valamint az egyéb konzultációs és tervezési módszereket. Annak értékelésekor, hogy adott intézkedés észszerű, arányos és hatékony-e, különös figyelmet kell fordítani a véleménynyilvánítás szabadságához való jogra.

(91)

Válság idején előfordulhat, hogy az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak sürgősen konkrét intézkedéseket kell hozniuk azon intézkedéseken felül, amelyeket az e rendelet szerinti egyéb kötelezettségeikre tekintettel hoznának. E tekintetben válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget fenyegető komoly veszélyhez vezethetnek. Az ilyen válságok származhatnak fegyveres konfliktusokból vagy terrorcselekményekből – beleértve a kialakulóban lévő konfliktusokat vagy terrorcselekményeket –, természeti katasztrófákból, – például földrengésekből és hurrikánokból –, valamint világjárványokból és a határokon át terjedő egyéb súlyos közegészségügyi veszélyhelyzetekből. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete (a továbbiakban: a Testület) ajánlása alapján az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat sürgős válságreagálási kezdeményezésekre kötelezze. Az említett szolgáltatók által azonosított és alkalmazható intézkedések közé tartozhat például a tartalommoderálási folyamatok kiigazítása és a tartalommoderálásra szánt erőforrások növelése, a szerződési feltételek, a vonatkozó algoritmikus rendszerek és hirdetési rendszerek kiigazítása, a megbízható bejelentőkkel való együttműködés további fokozása, figyelemfelkeltő intézkedések meghozatala és a megbízható információk előmozdítása, valamint online interfészeik kialakításának kiigazítása. Meg kell határozni a szükséges követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen intézkedéseket nagyon rövid időn belül meghozzák, és hogy a válságreagálási mechanizmust csak akkor és annyiban alkalmazzák, ha és amilyen mértékben ez feltétlenül szükséges, és hogy az e mechanizmus keretében hozott intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek, és kellően figyelembe vegyék valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit. A mechanizmus alkalmazása nem érintheti e rendelet egyéb rendelkezéseit, például a kockázatértékelésekre és kockázatmérséklési intézkedésekre és azok végrehajtására, valamint a válságkezelési protokollokra vonatkozó rendelkezéseket.

(92)

Tekintettel a független szakértők általi ellenőrzés biztosításának szükségességére, az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak független ellenőrzés útján elszámoltathatóknak kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy eleget tesznek-e az ebben a rendeletben előírt vállalásaiknak, illetve adott esetben a magatartási kódexek és válságkezelési protokollok alapján vállalt kiegészítő vállalásaiknak is. Az ellenőrzések eredményes, hatékony és időben történő elvégzésének biztosítása érdekében az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az ellenőrzést végző szervezetek számára a szükséges együttműködést és segítségnyújtást, többek között azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak az ellenőr számára az ellenőrzés megfelelő elvégzéséhez szükséges valamennyi releváns adathoz és helyiséghez, beleértve adott esetben az algoritmikus rendszerekkel kapcsolatos adatokat is, valamint azáltal, hogy megválaszolják a szóbeli vagy írásbeli kérdéseket. Biztosítani kell az ellenőrök számára az objektív információk egyéb forrásainak alkalmazását is, ideértve az ellenőrzött kutatók tanulmányait. Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók nem hátráltathatják az ellenőrzés folyamatát. Az ellenőrzéseket a legjobb ágazati gyakorlatok, valamint a magas szintű szakmai etika és objektivitás szellemében kell elvégezni, adott esetben kellően figyelembe véve az auditálási standardokat és gyakorlati kódexeket. Az ellenőröknek garantálniuk kell a feladataik ellátása során megismert információk, például az üzleti titkok bizalmas kezelését, biztonságát és sértetlenségét. Ez a garancia nem lehet eszköz arra, hogy megkerüljék az e rendeletben foglalt ellenőrzési kötelezettségek alkalmazhatóságát. Az ellenőröknek rendelkezniük kell a szükséges kockázatkezelési szakértelemmel és az algoritmusok ellenőrzésére vonatozó technikai kompetenciával. Az ellenőrök függetlenek kell, hogy legyenek, hogy megfelelően és megbízhatóan láthassák el feladataikat. Meg kell felelniük a tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokra, a cégváltásra és a nem függő díjakra vonatkozó alapvető függetlenségi követelményeknek. Ha a függetlenségük vagy technikai kompetenciájuk nem áll fenn minden kétséget kizáró módon, akkor le kell mondaniuk vagy tartózkodniuk kell az ellenőrzésben való részvételtől.

(93)

Az ellenőrzési jelentést alá kell támasztani, hogy érdemi beszámolóval szolgáljon az elvégzett tevékenységekről és a levont következtetésekről. A jelentésnek segítenie kell a tájékoztatást az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről, illetve adott esetben ajánlásokat kell megfogalmaznia azok tökéletesítése céljából. Az ellenőrzési jelentést kézhezvételét követően továbbítani kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak, a Bizottságnak és a Testületnek. A szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül azok elkészülte után továbbítaniuk kell továbbá az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató kockázatértékelésről és a kockázatcsökkentési intézkedésekről szóló minden egyes jelentését, valamint az ellenőrzés végrehajtásáról szóló jelentést, amely bemutatja, hogyan kezelték az ellenőrzés ajánlásait. Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzési bizonyítékok alapján levont következtetéseken alapuló ellenőri véleményt. Kedvező véleményt kell adni, ha minden bizonyíték arra utal, hogy az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megfelel az ebben a rendeletben foglalt kötelezettségeknek vagy adott esetben a magatartási kódex vagy válságkezelési protokoll értelmében tett vállalásainak, különösen a rendszere és a szolgáltatásai által jelentett rendszerszintű kockázatok azonosítása, értékelése és csökkentése útján. A kedvező véleményt megjegyzések kísérik, amelyekben az ellenőr feltüntetheti az ellenőrzés eredményét érdemben nem befolyásoló észrevételeit. Kedvezőtlen véleményt kell adni, ha az ellenőr úgy ítéli meg, hogy az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató nem felel meg ennek a rendeletnek vagy a tett vállalásainak. Amennyiben az ellenőri vélemény keretében nem tudtak következtetésre jutni az ellenőrzés hatókörébe eső egyes elemek tekintetében, az ellenőri véleménybe bele kell foglalni a következtetés sikertelenségének magyarázatát. Adott esetben a jelentésnek tartalmaznia kell azon elemek leírását, amelyeket nem lehetett ellenőrizni, illetve magyarázatot arról, hogy miért nem lehetett azokat ellenőrizni.

(94)

A kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettségekből eseti alapon kell fakadnia az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók azon feladatának, hogy értékeljék és szükség esetén módosítsák ajánlórendszereik kialakítását, például azáltal, hogy intézkedéseket hoznak az olyan részrehajlások megelőzése vagy minimalizálása céljából, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek megkülönböztetéséhez vezetnek, különösen ha az ilyen módosítás összhangban van az adatvédelmi jog rendelkezéseivel, és ha az információ személyre szabására a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében említett különleges kategóriái alapján kerül sor. Emellett az online platformokra az ajánlórendszereik tekintetében alkalmazandó átláthatósági kötelezettségek kiegészítéseként az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak következetesen biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásaik igénybe vevői az (EU) 2016/679 rendelet értelmében nem profilalkotáson alapuló alternatív opciókat vehessenek igénybe ajánlórendszereik fő paraméterei tekintetében. Az ilyen választási lehetőségeknek közvetlenül hozzáférhetőnek kell lenniük arról az online interfészről, ahol az ajánlásokat megjelenítik.

(95)

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok által használt hirdetési rendszerek különös kockázatok forrásai, és további nyilvános és szabályozási felügyeletet igényelnek a méretükből, illetve azon képességükből kifolyólag, hogy a platform vagy keresőprogram online interfészén és azon kívül tanúsított magatartásuk alapján megcélozzák és elérjék a szolgáltatás igénybe vevőit. Az online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak nyilvános hozzáférést kell biztosítania az online interfészükön megjelenített hirdetések adattáraihoz, hogy elősegítsék az online hirdetésterjesztési tevékenység kapcsán felmerülő kockázatok felügyeletét és kutatását, például a jogellenes hirdetések vagy olyan manipulatív technikák és dezinformáció vonatkozásában, amelyek valós és előre láthatóan negatív hatást gyakorolnak a közegészségre, a közbiztonságra, a polgári közbeszédre, a politikai részvételre és az egyenlőségre. A nyilvántartásokban szerepelniük kell a hirdetések tartalmának, beleértve a termék, a szolgáltatás vagy a márka nevét és a hirdetés tárgyát, valamint a hirdetőre és – amennyiben az eltér – a hirdetésért fizető természetes vagy jogi személyre vonatkozó adatoknak, és a hirdetés módjával kapcsolatos adatoknak, különösen a célzott hirdetések esetében. Ezen információknak magukban kell foglalniuk mind a célcsoport-meghatározási kritériumokat, mind pedig a terjesztésre vonatkozó kritériumokat, különösen azokban az esetekben, ha kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – például kiskorúak – számára megjelenített hirdetésekről van szó.

(96)

Ahhoz, hogy megfelelően nyomon lehessen követni és értékelni lehessen az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelését, a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság előírhatja, hogy számára bizonyos adatokhoz – többek között az algoritmusokkal kapcsolatos adatokhoz – hozzáférést biztosítsanak vagy azokat számukra bejelentsék. Ilyen előírás vonatkozhat például az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online keresőprogram rendszerei által előidézett kockázatok és lehetséges károk felméréséhez szükséges adatokra, az algoritmikus tartalommoderálási rendszerek, az ajánlórendszerek vagy a hirdetési rendszerek pontosságára, működésére és tesztelésére vonatkozó adatokra – ideértve adott esetben a tanulóadatokat és algoritmusokat is –, illetve a tartalommoderálás vagy az e rendelet értelmében vett belső panaszkezelési rendszerek folyamataira és kimeneteire vonatkozó adatokra. Az ilyen, adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos megkereséseknek nem képezhetik részét a szolgáltatás konkrét igénybe vevőire vonatkozó olyan egyedi információkérési megkeresések, amelyek célja annak megállapítása, hogy az ilyen igénybe vevők megfelelnek-e az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályoknak. A kutatók által a rendszerszintű online kockázatok alakulásával és súlyosságával kapcsolatban végzett vizsgálatok különösen fontos szerepet játszanak a tájékoztatási aszimmetriák megszüntetésében és egy reziliens kockázatcsökkentési rendszer megteremtésében, valamint az online platformot üzemeltető szolgáltató, az online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, a digitális szolgáltatási koordinátorok, az egyéb illetékes hatóságok, a Bizottság és a nyilvánosság tájékoztatásában.

(97)

Ez a rendelet ezért meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok adatainak az (EU) 2019/790 irányelv 2. cikkében meghatározott kutatóhelyekhez – amelyek e rendelet alkalmazásában magukban foglalhatják azokat a civil társadalmi szervezeteket is, amelyek tudományos kutatást végeznek azzal a fő céllal, hogy támogassák közérdekű küldetésüket – tartozó ellenőrzött kutatók számára történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség keretét. Az adatokhoz e keret alapján való hozzáférésre vonatkozó valamennyi megkeresésnek arányosnak kell lennie, és megfelelően védenie kell az online óriásplatformnak vagy a nagyon népszerű keresőprogramnak és az esetleges egyéb érintett feleknek – többek között a szolgáltatás igénybe vevőinek – a jogait és jogos érdekeit, ideértve a személyes adatok, az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelmét is. E rendelet célja elérésének biztosítása érdekében azonban a szolgáltatók kereskedelmi érdekeinek figyelembevétele nem vezethet a konkrét kutatási célkitűzéshez az e rendelet szerinti kérelem alapján szükséges adatokhoz való hozzáférés megtagadásához. E tekintetben – az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) sérelme nélkül – a szolgáltatóknak megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a kutatók számára, többek között szükség esetén technikai védelem biztosításával, például adattárak révén. Az adathozzáférési kérelmek kiterjedhetnek például a megtekintések számára, vagy adott esetben a szolgáltatás igénybe vevői által a tartalomhoz való hozzáférés egyéb típusaira, mielőtt ezt a tartalmat az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű keresőprogramot üzemeltető szolgáltató eltávolította volna.

(98)

Továbbá, amennyiben az adatok nyilvánosan hozzáférhetők, a szolgáltatók nem akadályozhatják a megfelelő kritériumokat teljesítő kutatókat abban, hogy ezeket az adatokat olyan kutatások céljára felhasználják, amelyek hozzájárulnak a rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez. Hozzáférést kell biztosítaniuk – amennyiben technikailag lehetséges, valós időben – az ilyen kutatók számára többek között a nyilvánosan hozzáférhető adatokhoz, például a nyilvános oldalakról, nyilvános csoportokból vagy közéleti személyiségektől származó tartalmakkal való összesített interakciókról, beleértve a benyomásra és a kapcsolatteremtésre vonatkozó adatokat, mint például a szolgáltatás igénybe vevőinek visszajelzései, megosztásai és észrevételei. Az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat ösztönözni kell a kutatókkal való együttműködésre és arra, hogy önkéntes erőfeszítések révén – többek között magatartási kódexek vagy válságkezelési protokollok keretében elfogadott kötelezettségvállalások és eljárások révén – szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak az adatokhoz a társadalmi problémák nyomon követése céljából. Az említett szolgáltatóknak és a kutatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a személyes adatok védelmére, és biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok bármilyen kezelése megfeleljen az (EU) 2016/679 rendeletnek. A szolgáltatóknak anonimizálniuk vagy álnevesíteniük kell a személyes adatokat, azon esetek kivételével, ha az elérni kívánt kutatási célt ez ellehetetlenítené.

(99)

Tekintettel az üzembe helyezett rendszerek működésének összetettségére és a társadalomra nézve belőlük fakadó rendszerszintű kockázatokra, az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy, az említett szolgáltatók operatív feladatköreitől független, megfelelést támogató szervezeti egységet. A megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének közvetlenül az említett szolgáltatók vezetőségének kell elszámolnia, többek között az e rendeletnek való megfelelés hiányával kapcsolatos aggályokról is. A megfelelést támogató szervezeti egységhez tartozó megfelelési tisztviselőknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges képesítésekkel, tudással, tapasztalattal és képességekkel, amelyek az intézkedések működésbe léptetéséhez és az e rendeletnek való, az adott online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók szervezetén belüli megfelelés nyomon követéséhez szükségesek. Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a megfelelést támogató szervezeti egység bevonását megfelelő módon és kellő időben minden olyan kérdésbe, amely e rendelettel kapcsolatos, ideértve a kockázatértékelési és -csökkentési stratégiát és egyedi intézkedéseket, továbbá adott esetben a szolgáltatók által azoknak a magatartási kódexeknek és válságkezelési protokolloknak az alapján tett vállalásoknak való megfelelés értékelését is, amelyekhez csatlakoznak.

(100)

A tevékenységeikkel kapcsolatos további kockázatokra és az e rendelet értelmében fennálló további kötelezettségeikre való tekintettel az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra célzott kiegészítő átláthatósági követelményeknek kell vonatkozniuk, nevezetesen átfogó jelleggel be kell számolniuk az e rendeletnek megfelelően elvégzett kockázatértékelésekről és az azokat követően hozott intézkedésekről.

(101)

A Bizottságnak rendelkeznie kell az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges minden erőforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében. Az e rendelet szerinti megfelelő uniós szintű felügyelethez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve, hogy a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy felügyeleti díjakat számoljanak fel a területükön letelepedett szolgáltatókra a hatóságaik által gyakorolt felügyeleti és végrehajtási feladatok tekintetében, a Bizottságnak felügyeleti díjakat kell felszámítania az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok esetében, amelyek mértékét évente kell megállapítani. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegét a Bizottságnál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kell megállapítani. Ennek az összegnek magában kell foglalnia az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelethez, vizsgálatokhoz, jogérvényesítéshez és monitoringhoz kapcsolódó konkrét hatáskörök és feladatok gyakorlásával kapcsolatos költségeket, beleértve az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok minősítésével, illetve az e rendeletben előirányzott adatbázisok létrehozásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket is.

Magában kell foglalnia továbbá a digitális szolgáltatási koordinátorok, a Testület és a Bizottság közötti együttműködéshez szükséges alapvető információs és intézményi infrastruktúra létrehozásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, figyelembe véve azt a tényt, hogy méretüknél fogva az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok jelentős hatást gyakorolnak az ilyen infrastruktúra támogatásához szükséges erőforrásokra. Az összköltség becslésénél figyelembe kell venni az előző évben felmerült felügyeleti költségeket, beleértve adott esetben azokat a költségeket is, amelyek meghaladják az előző évben felszámított egyéni éves felügyeleti díjakat. Az éves felügyeleti díjakból származó külső címzett bevételeket további emberi erőforrások, például szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők, valamint az e rendelet által a Bizottságra ruházott feladatok teljesítéséhez kapcsolódó egyéb kiadások finanszírozására lehetne fordítani. Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatás Unión belüli aktív igénybe vevőinek száma tükröz. Ezen túlmenően az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető egyes szolgáltatókra vonatkozó általános felső határt, figyelembe véve az ekként minősített szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitását.

(102)

Az e rendeletben foglalt azon kötelezettségek hatékony és következetes alkalmazását elősegítendő, amelyek technológiai úton való végrehajtást igényelhetnek, fontos előmozdítani az önkéntes szabványok alkalmazását bizonyos olyan technikai eljárásokra vonatkozóan, amelyek esetében az ágazat segíthet kidolgozni a közvetítő szolgáltatókat az e rendeletnek való megfelelésben támogató szabványosított eszközöket; ilyen lehet például a bejelentések megtételének lehetővé tétele – többek között alkalmazásprogramozási felületeken keresztül –, illetve a szerződési feltételekre vagy az ellenőrzésekre vagy a hirdetési adattárak interoperabilitására vonatkozó szabványok. Ezen túlmenően ezek a szabványok magukban foglalhatják az online hirdetésekre, az ajánlórendszerekre, a hozzáférhetőségre és a kiskorúak online védelmére vonatkozó szabványokat. A közvetítő szolgáltatók szabadon elfogadhatják a szabványokat, ugyanakkor azok elfogadása nem értelmezendő úgy, hogy e rendeletnek is megfelelnek. Ugyanakkor a legjobb gyakorlatok rendelkezésre bocsátása folytán az ilyen szabványok hasznosak lehetnek, különösen a viszonylag kisebb közvetítő szolgáltatók esetében. A szabványok adott esetben különbséget tehetnek a jogellenes tartalom vagy a közvetítő szolgáltatások különböző típusai között.

(103)

A Bizottságnak és a Testületnek elő kell mozdítania az önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, valamint e kódexek előírásainak végrehajtását, hogy hozzájáruljanak e rendelet alkalmazásához. A Bizottságnak és a Testületnek törekednie kell arra, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák a kitűzött közérdekű célok jellegét, tartalmazzanak az e célkitűzések elérésének független értékelésére szolgáló mechanizmusokat, és egyértelműen meghatározzák az érintett hatóságok szerepét. Különös figyelmet kell fordítani a biztonságra, a magánélet és a személyes adatok védelmére gyakorolt negatív hatások elkerülésére, valamint az általános nyomonkövetési kötelezettségek előírásának tilalmára. A magatartási kódexek alkalmazásának mérhetőnek kell lennie, és nyilvános felügyelet tárgyát kell képeznie, de ez nem érinti az ilyen kódexek önkéntes jellegét, és azt, hogy az érdekelt felek szabadon eldönthessék, akarnak-e csatlakozni. Bizonyos körülmények között fontos, hogy az online óriásplatformok együttműködjenek egyes magatartási kódexek kidolgozásában és betartásában. E rendelet egyik rendelkezése sem akadályoz meg más szolgáltatókat abban, hogy betartsák ugyanazokat a kellő gondosságra vonatkozó előírásokat, alkalmazzák a bevált gyakorlatokat, illetve kövessék a Bizottság és a Testület iránymutatásait az ugyanazon magatartási kódexhez való csatlakozással.

(104)

Ennek a rendeletnek célszerű azonosítania egyes olyan területeket, amelyeket figyelembe kell venni az ilyen magatartási kódexek tekintetében. A jogellenes tartalom konkrét típusait illető kockázatcsökkentési intézkedéseket különösen meg kell vizsgálni ön- és társszabályozási megállapodások révén. Egy másik megvizsgálandó terület az, hogy milyen lehetséges kedvezőtlen hatásokat gyakorolnak a rendszerszintű kockázatok a társadalomra és a demokráciára; ilyen lehet például a dezinformáció vagy a manipulatív és visszaélési célú tevékenységek, illetve a kiskorúakra gyakorolt bárminemű káros hatás. Ide tartoznak az információk, beleértve a dezinformációt, fokozott terjesztésére irányuló összehangolt tevékenységek – például botok vagy hamis fiókok használata szándékosan pontatlan vagy félrevezető információk előállítására, néha gazdasági előnyszerzés céljából –, amelyek különösen károsak a szolgáltatások kiszolgáltatott igénybe vevői, például a kiskorúak esetében. Az ilyen területek vonatkozásában megfelelő kockázatcsökkentési intézkedésnek minősülhet, ha egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram csatlakozik egy adott magatartási kódexhez és betartja azt. Adott esetben, annak meghatározásakor, hogy az online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megsértette-e az e rendeletben előírt kötelezettségeket, figyelembe lehet venni azt, ha az online platform, illetve az online keresőprogram megfelelő magyarázat nélkül elutasította a Bizottság arra irányuló kérését, hogy csatlakozzon egy ilyen magatartási kódexhez. Önmagában a valamely magatartási kódexhez való csatlakozás vagy annak végrehajtása alapján nem vélelmezhető az e rendeletnek való megfelelés.

(105)

A magatartási kódexeknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban meg kell könnyíteniük az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok hozzáférhetőségét annak érdekében, hogy megkönnyítsék azoknak a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható használatát. A magatartási kódexek különösen azt biztosíthatnák, hogy az információkat érzékelhető, működtethető, érthető és megbízható módon jelenítsék meg, és hogy az e rendelet alapján nyújtott formanyomtatványok és intézkedések könnyen megtalálhatók és hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára.

(106)

A magatartási kódexekre vonatkozó, e rendelet értelmében vett szabályok az uniós szinten már létrehozott önszabályozási erőfeszítések – ideértve a termékbiztonsági vállalást, a hamisított áruk internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodást, a jogsértő gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexet és a dezinformáció kezeléséről szóló magatartási kódexet – alapját képezhetik. Különösen az utóbbi vonatkozásában, a Bizottság iránymutatását követően megerősítést nyert a dezinformáció kezeléséről szóló magatartási kódex, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek megfelelően.

(107)

Az online hirdetések általában több szereplőt érintenek, beleértve a hirdetések megjelenítőit és a hirdetőket összekötő közvetítő szolgáltatásokat. A magatartási kódexeknek támogatniuk kell és ki kell egészíteniük az online platformok, az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok üzemeltetői számára ebben a rendeletben a hirdetési tevékenységekkel összefüggésben előírt átláthatósági kötelezettségeket, hogy rugalmas és hatékony mechanizmusokkal elősegítsék és növeljék az e kötelezettségeknek való megfelelést, mindenekelőtt a releváns információk továbbításának módja tekintetében. Ennek magában kell foglalnia az azon hirdetőre vonatkozó információk továbbításának megkönnyítését, aki fizet a hirdetésért, ha eltér attól a természetes vagy jogi személytől, akinek vagy amelynek nevében a hirdetés megjelenik az online platform online interfészén. A magatartási kódexeknek olyan intézkedéseket is tartalmazniuk kell, amelyek biztosítják, hogy az adatok monetizálására vonatkozó érdemi információkat az értéklánc egészében megfelelően megosszák. Az érdekelt felek széles körének bevonása biztosítja, hogy ezek a magatartási kódexek széles körű támogatottságot élvezzenek, technikailag megalapozottak és hatékonyak legyenek, illetve a legmagasabb szintű felhasználóbarát hozzáállással biztosítsák, hogy az átláthatósági követelmények elérjék célkitűzéseiket. A magatartási kódexek hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak értékelési mechanizmusokat kell beépítenie a magatartási kódexek kidolgozásakor. A Bizottság adott esetben felkérheti az Alapjogi Ügynökséget vagy az európai adatvédelmi biztost, hogy nyilvánítson véleményt a vonatkozó magatartási kódexről.

(108)

Az online óriásplatformokra vagy a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó válságreagálási mechanizmus mellett a Bizottság önkéntes válságkezelési protokollok kidolgozását kezdeményezheti az online környezetben való gyors, kollektív és határokon átnyúló reagálás érdekében. Ez a helyzet állhat fenn például akkor, ha az online platformokat azokkal visszaélve jogellenes tartalom vagy dezinformáció gyors terjesztésére használhatják, vagy ha gyorsan kell megbízható információkat terjeszteni. Tekintettel arra, hogy az online óriásplatformok társadalmainkban, illetve határokon átnyúlóan is milyen fontos szerepet játszanak az információk terjesztésében, bátorítani kell a célirányos válságkezelési protokolloknak az ilyen platformot üzemeltető szolgáltatók általi kidolgozását és alkalmazását. Az ilyen válságkezelési protokollok csak korlátozott időre aktiválhatók, és az elfogadott intézkedéseknek is a rendkívüli körülmények kezeléséhez feltétlenül szükséges intézkedésekre kell korlátozódniuk. Az említett intézkedéseknek összhangban kell lenniük ezzel a rendelettel, és nem írhatják elő az intézkedésben részt vevő, online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók számára az általuk továbbított vagy tárolt információk monitorozásának általános kötelezettségét, sem pedig a jogellenes tartalmakra utaló tények vagy körülmények aktív felkutatásának a kötelezettségét.

(109)

Az e rendeletben előírt kötelezettségek megfelelő felügyeletét és érvényesítését biztosítandó, a tagállamoknak legalább egy hatóságot ki kell jelölniük, amelyet megbíznak azzal a feladattal, hogy felügyelje e rendelet alkalmazását és végrehajtsa azt, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy egy már meglévő hatóságot nevezzenek ki, valamint anélkül, hogy ez érintené annak a nemzeti jog szerinti jogi formáját. A tagállamok számára azonban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy egynél több illetékes hatóságot bízzanak meg konkrét felügyeleti vagy végrehajtási feladatokkal és hatáskörökkel e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, például adott ágazatok vonatkozásában – amennyiben már meglévő hatóságok is megbízhatók –, például elektronikus hírközlési szabályozókat, médiaszabályozókat vagy fogyasztóvédelmi hatóságokat, tükrözve nemzeti alkotmányos, szervezeti és igazgatási felépítésüket. Feladatainak ellátása során minden illetékes hatóságnak hozzá kell járulnia e rendelet célkitűzéseinek az eléréséhez, vagyis a közvetítő szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez, azt szem előtt tartva, hogy e belső piacon hatékonyan biztosítani kell a biztonságos, kiszámítható és megbízható, az innovációt elősegítő online környezet megteremtését célzó harmonizált szabályok – és köztük különösen a közvetítő szolgáltatók különböző kategóriáira vonatkozó kellő gondossági kötelezettségek – hatékony felügyeletét és érvényesítését annak garantálása érdekében, hogy a Chartában foglalt alapvető jogok – többek között a fogyasztóvédelem elve – hatékony védelemben részesüljenek. Ez a rendelet nem kötelezi a tagállamokat annak a feladatnak az illetékes hatóságaikra ruházására, hogy egyedileg elbírálják a konkrét tartalmak jogszerűségét.

(110)

Tekintettel a szóban forgó szolgáltatások határokon átnyúló jellegére és az e rendelettel bevezetett kötelezettségek horizontális jellegére, az e rendelet alkalmazásának felügyeletével és szükség esetén betartatásával megbízott hatóságok egyikét mindegyik tagállamban digitális szolgáltatási koordinátorként kell azonosítani. Ha e rendelet alkalmazásának felügyeletére és végrehajtására egynél több illetékes hatóságot jelölnek ki, az adott tagállamban csak egy hatóságot lehet digitális szolgáltatási koordinátornak minősíteni. A digitális szolgáltatási koordinátor egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi ügyben a Bizottság, a Testület, más tagállamok digitális szolgáltatási koordinátorai, valamint a szóban forgó tagállam egyéb illetékes hatóságai vonatkozásában. Különösen, ha egy adott tagállamban több illetékes hatóság rendelkezik felhatalmazással az e rendelet szerinti feladatok ellátására, a digitális szolgáltatási koordinátornak ezen hatóságokkal koordinációt és együttműködést kell folytatnia, mégpedig a feladataikat meghatározó nemzeti jognak megfelelően és más illetékes hatóságok független értékelésének a sérelme nélkül. Bár ez nem járhat más illetékes hatóságoknak a feladataik ellátása tekintetében történő hierarchikus alárendelésével, a digitális szolgáltatási koordinátornak gondoskodnia kell az összes érintett illetékes hatóság tényleges bevonásáról, és az uniós szintű felügyeleti és jogérvényesítési együttműködés keretében kellő időben be kell számolnia az általuk alkotott értékelésről. Az uniós szintű együttműködést illetően e rendeletben előírt célzott mechanizmusokon felül továbbá a tagállamoknak adott esetben gondoskodniuk kell a digitális szolgáltatási koordinátor és más nemzeti szinten kijelölt illetékes hatóságok közötti együttműködésről is, igénybe véve e célból a megfelelő eszközöket – például az erőforrások összevonását, illetve a közös munkacsoportok, a közös vizsgálatok és a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusok alkalmazását.

(111)

A digitális szolgáltatási koordinátor és az e rendelet értelmében kijelölt egyéb illetékes hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak az ebben a rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek hatékonyságának biztosításában és a rendelet célkitűzéseinek elérésében. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy e hatóságok rendelkezzenek a hatáskörükbe tartozó valamennyi közvetítő szolgáltató felügyeletéhez szükséges eszközökkel – beleértve a pénzügyi és emberi erőforrásokat is –, valamennyi uniós polgár érdekében. Tekintettel a közvetítő szolgáltatók és az általuk szolgáltatásaik nyújtása keretében igénybe vett fejlett technológiai megoldások sokféleségére, az is alapvető fontosságú, hogy a digitális szolgáltatási koordinátor és az érintett illetékes hatóságok rendelkezzenek a szükséges létszámú, szakirányú képesítéssel rendelkező személyzettel és szakértőkkel, és a szükséges fejlett technikai eszközökkel, valamint hogy a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi erőforrásokat önállóan kezeljék. Az erőforrások szintjében továbbá figyelembe kell venni a hatáskörükbe tartozó közvetítő szolgáltatók méretét, összetettségét és potenciális társadalmi hatását csakúgy, mint azt, hogy szolgáltatásaik hatóköre uniós szinten mennyire kiterjedt. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a közvetítő szolgáltatóknak a nemzeti jog alapján, az uniós joggal összhangban felszámított felügyeleti díjon alapuló finanszírozási mechanizmusokat hozzanak létre, amennyiben azt a szóban forgó tagállamban székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatókra vetik ki, és amennyiben az szigorúan az e rendelet értelmében az illetékes hatóságokra ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatos költségek fedezéséhez szükséges és azokkal arányos mértékre korlátozódik – kivéve a Bizottságra ruházott feladatokat –, és megfelelő átláthatóságot biztosítanak az ilyen felügyeleti díj kivetése és felhasználása tekintetében.

(112)

Az e rendelet értelmében kijelölt illetékes hatóságoknak továbbá a magán- és közjogi szervezetektől teljesen függetlenül kell eljárniuk, azon kötelezettség vagy lehetőség nélkül, hogy utasítást kérjenek vagy fogadjanak el, többek között a kormánytól sem, ugyanakkor ez nem érintheti az egyéb illetékes hatóságokkal, a digitális szolgáltatási koordinátorokkal, a Testülettel és a Bizottsággal való együttműködésre vonatkozó konkrét feladatokat. Másrészről, az említett hatóságok függetlensége nem jelentheti azt, hogy – a nemzeti alkotmányoknak megfelelően és az e rendeletben foglalt célkitűzések elérésének veszélyeztetése nélkül – ne vonatkozhatnának rájuk arányos elszámoltathatósági mechanizmusok a digitális szolgáltatási koordinátorok általános jellegű tevékenységeit illetően, azaz például pénzügyi kiadásaik vagy a nemzeti parlamenteknek való beszámolás kapcsán. A függetlenség követelménye nem jelentheti továbbá sem a bírósági felülvizsgálat gyakorlásának, sem pedig a más nemzeti hatóságokkal – adott esetben például a bűnüldözési, válságkezelési vagy fogyasztóvédelmi hatóságokkal – egymás folyamatban lévő vizsgálatokról történő, az adott hatáskörök gyakorlását nem érintő tájékoztatásának céljából való konzultáció, illetve rendszeres véleménycsere lehetőségének a kizárását.

(113)

A tagállamok kijelölhetnek egy meglévő nemzeti hatóságot a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak vagy az e rendelet alkalmazásának felügyeletére és végrehajtására vonatkozó konkrét feladatok ellátására, amennyiben a kinevezett hatóság megfelel az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, például a függetlensége vonatkozásában. Továbbá, a tagállamokat az uniós jognak megfelelően főszabály szerint nem akadályozza semmi a funkciók egy meglévő hatóságon belüli összevonásában. Az ennek érdekében hozott intézkedések többek között magukban foglalhatják annak kizárását, hogy egy meglévő hatóság testületi elnökét vagy tagját a hivatali idő lejárata előtt elbocsássák egyedül azon az alapon, hogy a hatóságon belüli funkciók összevonásával járó intézményi reformra került sor, olyan szabály hiányában, amely garantálná, hogy az ilyen elbocsátások nem veszélyeztetik az ilyen tagok függetlenségét és pártatlanságát.

(114)

A vizsgálatok és a jogérvényesítés hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő hatáskörrel és eszközökkel kell felruházniuk a digitális szolgáltatási koordinátort és bármely egyéb, e rendelet alapján kijelölt illetékes hatóságot, összhangban a rájuk ruházott feladatokkal. Ez magában foglalja az illetékes hatóságok számára azon hatáskör biztosítását is, hogy a nemzeti joggal összhangban súlyos kár kockázatának a fennállása esetén ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el. Az ilyen ideiglenes intézkedések – amelyek magukban foglalhatnak az adott feltételezett jogsértés beszüntetését vagy orvoslását elrendelő végzést is – nem haladhatják meg a súlyos kár bekövetkeztének a végleges határozat megszületéséig történő megakadályozásához szükséges mértéket. A digitális szolgáltatási koordinátorok számára lehetővé kell tenni különösen a területükön található információk – többek között közös vizsgálatok keretében történő – felkutatását és megszerzését, a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó eljárásoknak megfelelően – amennyiben annak helye van – kellő figyelmet fordítva arra, hogy a valamely más tagállam vagy a Bizottság joghatósága alá tartozó szolgáltatóra vonatkozó felügyeleti és jogérvényesítési intézkedéseket az adott másik tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának, vagy – adott esetben – a Bizottságnak kell elfogadnia.

(115)

A tagállamoknak meg kell határozniuk a nemzeti jogukban – az uniós jognak, illetve különösen ennek a rendeletnek és a Chartának megfelelően – a digitális szolgáltatási koordinátorok és adott esetben más illetékes hatóságok által e rendelet értelmében gyakorolt vizsgálati és végrehajtási hatáskörre vonatkozó részletes feltételeket és korlátozásokat.

(116)

Az ilyen hatáskörök gyakorlása során az illetékes hatóságoknak meg kell felelniük az olyan eljárásokra és ügyekre vonatkozó nemzeti szabályoknak, mint például az egyes helyiségekbe való belépéshez szükséges előzetes bírói engedély, illetve az ügyvédi titoktartási kötelezettség. Az ilyen rendelkezéseknek különösen biztosítaniuk kell a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog tiszteletben tartását, beleértve a védelemhez való jogot és a magánélet tiszteletben tartásának jogát. Ebben a tekintetben a bizottsági eljárások vonatkozásában e rendelet értelmében biztosított garanciák megfelelő hivatkozási pontok lehetnek. Előzetes, tisztességes és pártatlan eljárást kell biztosítani a végső határozatok meghozatala előtt, beleértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát az általános, illetve szakmai és üzleti titoktartás mellett, valamint a határozatok észszerű indokolására vonatkozó kötelezettséget. Ez azonban nem akadályozza meg az intézkedéshozatalt kellően indokolt, sürgős esetekben, megfelelő feltételek és eljárási mechanizmusok mellett. A hatáskörök gyakorlásának emellett arányosnak kell lennie többek között a jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegével, illetve a jogsértés vagy feltételezett jogsértés által ténylegesen vagy potenciálisan okozott kárral. Az illetékes hatóságoknak az ügy valamennyi releváns tényét és körülményét figyelembe kell venniük, beleértve a más tagállamok illetékes hatóságai által gyűjtött információkat.

(117)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ebben a rendeletben előírt kötelezettségek megszegése hatékonyan, arányosan és visszatartó erejű módon szankcionálható legyen, figyelembe véve a jogsértés jellegét, súlyosságát, ismétlődő jellegét és időtartamát, tekintettel a közérdekre, az érintett tevékenységek hatályára és fajtájára, valamint a jogsértő gazdasági kapacitására. A szankcióknak mindenekelőtt figyelembe kell venniük, hogy az érintett közvetítő szolgáltató következetesen vagy ismétlődően nem felel-e meg az ebből a rendeletből származó kötelezettségeknek, illetve adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőinek számát, a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellegét, továbbá azt, hogy a szolgáltató több tagállamban aktív-e. Ahol e rendelet pénzbírságokra vagy kényszerítő bírságokra vonatkozóan felső összeghatárt ír elő, ott ezen összeghatár e rendelet megsértésének eseteire egyenként alkalmazandó, mégpedig az egyes konkrét jogsértések esetén kiszabható pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok modulálásának sérelme nélkül. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogsértések miatt kivetett pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, azáltal, hogy e rendelettel összhangban nemzeti szabályokat és eljárásokat állapítanak meg, figyelembe véve a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kivetésére vonatkozó általános feltételekkel kapcsolatos valamennyi kritériumot.

(118)

Az e rendeletben előírt kötelezettségek hatékony érvényesítése érdekében a magánszemélyek és a képviselő szervezetek számára biztosítani kell, hogy az e kötelezettségeknek való megfeleléssel kapcsolatban panasszal élhessenek azon terület digitális szolgáltatási koordinátoránál, ahol a szolgáltatást igénybe vették, anélkül azonban, hogy ez érintené e rendelet hatáskörök kijelölésére vonatkozó szabályait vagy a panaszoknak a megfelelő ügyintézés nemzeti szintű elveivel összhangban történő kezelésére alkalmazandó szabályokat. A panaszok hűen szemléltethetik, hogy általában milyen aggályok merülnek fel egy adott közvetítő szolgáltató megfelelésével kapcsolatban, és emellett a horizontálisabb jellegű problémákról is tájékoztatással szolgálhatnak a digitális szolgáltatási koordinátor számára. A digitális szolgáltatási koordinátornak be kell vonnia más nemzeti illetékes hatóságokat és más tagállamok digitális szolgáltatási koordinátorait, különös tekintettel annak a tagállamnak a koordinátorát, ahol az érintett közvetítő szolgáltató letelepedett, amennyibe a probléma határokon átnyúló együttműködést igényel.

(119)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok olyan intézkedéseket hozhassanak, amelyek hatékonyan kezelik az e rendelet egyes különösen súlyos és tartósan fennálló megsértésének az eseteit, és azokhoz viszonyítottan arányosak. Különösen abban az esetben, ha ezek az intézkedések harmadik felek jogait és érdekeit érinthetik – ami különösen jellemző lehet akkor, ha korlátozott az online interfészekhez való hozzáférés –, indokolt úgy rendelkezni, hogy az intézkedésekre további védintézkedéseknek is vonatkozniuk kell. Különösen biztosítani kell a potenciálisan érintett harmadik felek számára a meghallgatás lehetőségét, és az ilyen végzéseket csak akkor lehet meghozni, ha észszerűen nem állnak rendelkezésre az ilyen intézkedések meghozatalára vonatkozó, az uniós jog egyéb jogszabályai vagy a nemzeti jog által biztosított– például a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére, a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő honlapok azonnali eltávolítására vagy a harmadik felek által a szellemitulajdon-jog megsértésével használt szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszüntetésére vonatkozó – hatáskörök.

(120)

A hozzáférést korlátozó végzés nem lépheti túl a célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket. Ennek érdekében ideiglenes, és címzettje főszabály szerint a közvetítő szolgáltató, például a releváns tárhelyszolgáltató, internetszolgáltató, doménszolgáltató és doménnyilvántartó, amely megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a jogszerű információkhoz való hozzáférés indokolatlan korlátozása nélkül elérje az említett célkitűzést.

(121)

Az e rendeletben a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére továbbított vagy tárolt információk tekintetében előírt felelősség alóli mentességre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a közvetítő szolgáltató felelősséggel tartozik a szolgáltatás igénybe vevőit ért azon károkért, amelyeket az e rendeletben meghatározott kötelezettségek említett szolgáltató általi megsértése okoz. Az ilyen kártérítésnek összhangban kell lennie az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott szabályokkal és eljárásokkal, és nem sértheti a fogyasztóvédelmi szabályok alapján rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket.

(122)

A digitális szolgáltatási koordinátornak rendszeresen jelentést kell közzétennie – például a honlapján – az e rendelet alapján folytatott tevékenységekről. A jelentést géppel olvasható formátumban kell közzétenni, és annak tartalmaznia kell különösen a beérkezett panaszok és az azok nyomán tett lépések áttekintését, így többek között a beérkezett panaszok összesített számát és az olyan panaszok számát, amelyek nyomán hivatalos vizsgálat indult, illetve amelyeket más digitális szolgáltatási koordinátoroknak továbbítottak – anélkül azonban, hogy személyes adatokra utalnának. Mivel a digitális szolgáltatási koordinátor is értesül a jogellenes tartalom elleni fellépésre vagy az e rendelet értelmében szabályozott információnak az információmegosztási rendszeren keresztül történő megadására vonatkozó végzésekről, a digitális szolgáltatási koordinátornak az éves jelentésében fel kell tüntetnie a közvetítő szolgáltatónak címzett, a tagállami igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kibocsátott ilyen végzések számát és kategóriáit.

(123)

Az egyértelműség, az egyszerűség és a hatékonyság érdekében az e rendelet szerinti kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére vonatkozó hatáskört azon tagállam illetékes hatóságaira kell ruházni, ahol a közvetítő szolgáltató székhelye található, vagyis ahol a szolgáltató azon központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahol a fő pénzügyi feladatait ellátja és az operatív ellenőrzést gyakorolja. Az Unióban nem letelepedett, de az Unióban szolgáltatást nyújtó, és így e rendelet hatálya alá eső szolgáltatók esetében azok a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, ahol az ilyen szolgáltatók jogi képviselőt neveztek ki, tekintettel a jogi képviselők e rendelet értelmében vett feladatára. E rendelet hatékony alkalmazása érdekében azonban minden tagállamnak vagy adott esetben a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan szolgáltatók vonatkozásában, amelyek nem jelöltek ki jogi képviselőt. Ezt a hatáskört az illetékes hatóságok bármelyike vagy a Bizottság gyakorolhatja, feltéve, hogy a szolgáltatóval szemben ugyanazon tényállás miatt egy másik illetékes hatóság vagy a Bizottság nem folytat jogérvényesítési eljárást. A ne bis in idem elvének tiszteletben tartása és különösen annak elkerülése érdekében, hogy az e rendeletben megállapított kötelezettségek ugyanazon megsértését egynél többször szankcionálják, minden olyan tagállamnak, amely az ilyen szolgáltatók tekintetében gyakorolni kívánja hatáskörét, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az összes többi hatóságot, beleértve a Bizottságot is, az e rendelet céljából létrehozott információmegosztási rendszeren keresztül.

(124)

Tekintettel potenciális hatásukra és a hatékony felügyeletükkel járó kihívásokra, különleges szabályokra van szükség az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet és végrehajtás tekintetében. A Bizottságnak – adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok támogatásával – felelősséget kell vállalnia a rendszerszintű kérdések – például a szolgáltatás igénybe vevőinek kollektív érdekeit széles körben érintő kérdések – felügyeletéért és végrehajtásáért. Ezért a Bizottságot kizárólagos hatáskörrel kell felruházni az e rendelet szerinti, az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra háruló rendszerszintű kockázatok kezelésére vonatkozó egyéb kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére. A Bizottság kizárólagos hatásköre nem érintheti az e rendelet által a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságaira ruházott bizonyos adminisztratív feladatokat, például a kutatók ellenőrzését.

(125)

A Bizottságnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak meg kell osztaniuk az e rendeletben az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra nézve megállapított, a rendszerszintű kockázatok kezelésének egyéb kötelezettségeit nem érintő, kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek felügyeletére és végrehajtására vonatkozó hatásköröket. Egyrészt a Bizottság sok esetben alkalmasabb lehet arra, hogy kezelje az említett szolgáltatók által elkövetett rendszerszintű jogsértéseket, például a több tagállamot érintő vagy a súlyos ismétlődő jogsértéseket, illetve az e rendelet által előírt hatékony mechanizmusok létrehozásának elmulasztását. Másrészről azon tagállam illetékes hatóságai, ahol az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató székhelye található, alkalmasabbak lehetnek az e szolgáltatók által elkövetett olyan egyedi jogsértések kezelésére, amelyek nem vetnek fel rendszerszintű vagy határokon átnyúló problémákat. A hatékonyság érdekében, a párhuzamosságok elkerülése és a ne bis in idem elvnek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságra kell bízni annak értékelését, hogy egy adott ügyben helyénvalónak tartja-e az említett megosztott hatáskörök gyakorlását, és ha eljárást indít, a tagállamok ezt a továbbiakban nem tehetik meg. A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal, a Bizottságnak pedig szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott felügyeleti és jogérvényesítési rendszer zökkenőmentesen és hatékonyan működjön.

(126)

E rendelet hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályai nem sérthetik a polgári és kereskedelmi ügyekben – például a fogyasztók által a lakóhelyük szerinti tagállam bíróságai előtt az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban indított eljárások tekintetében – a joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket és a nemzetközi magánjogra vonatkozó nemzeti szabályokat. Ami az e rendelet által a közvetítő szolgáltatók számára előírt azon kötelezettséget illeti, hogy tájékoztassák a kibocsátó hatóságot a jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések és az információszolgáltatásra vonatkozó végzések végrehajtásáról, a hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályokat csak e kötelezettségek végrehajtásának felügyeletére kell alkalmazni, a végzéssel kapcsolatos egyéb kérdésekre, például a végzés kibocsátására vonatkozó hatáskörre azonban nem.

(127)

Tekintettel a közvetítői szolgáltatások határokon, illetve ágazatokon átívelő relevanciájára, ahhoz, hogy biztosítani lehessen e rendelet következetes alkalmazását és a jogérvényesítési feladatok gyakorlása szempontjából releváns információknak az információmegosztási rendszeren keresztüli rendelkezésre állását, nagyfokú együttműködésre van szükség. Az együttműködésre – a konkrét közös vizsgálatok sérelme nélkül – különböző formákban kerülhet sor a szóban forgó kérdéstől függően. A közvetítő szolgáltatókkal kapcsolatos esetekről, vizsgálatokról és a vele szemben hozandó intézkedésekről mindenesetre szükséges, hogy a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátor tájékoztassa a többi digitális szolgáltatási koordinátort. Amennyiben továbbá valamely tagállam illetékes hatóságának olyan információ van a birtokában, amely releváns a letelepedési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által folytatott vizsgálat szempontjából, vagy be tud szerezni valamely ilyen, területén található és a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára nem hozzáférhető információt, a célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak kellő időben segítséget kell nyújtania a letelepedés helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak, többek között vizsgálati hatáskörének a vonatkozó tagállami eljárásokkal és a Chartával összhangban történő gyakorlása útján. A vizsgálati intézkedés címzettjének teljesítenie kell az intézkedés előírásait, illetve ennek elmulasztása esetén viselnie kell a felelősséget, a letelepedési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak pedig igénybe kell tudniuk venni a kölcsönös segítségnyújtás útján nyert információkat az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

(128)

A célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak – különösen a beérkezett panaszok vagy adott esetben a más illetékes nemzeti hatóságoktól, illetve legalább három tagállamot érintő problémák esetén a Testülettől származó információk alapján – fel kell tudnia kérni a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, hogy a hatáskörébe tartozó adott szolgáltatóra vonatkozóan vizsgálati vagy jogérvényesítési lépéseket tegyen. Az ilyen cselekvés iránti kérelmeknek olyan kellően alátámasztott bizonyítékokon kell alapulniuk, amelyek bizonyítják a szolgáltatás igénybe vevőinek kollektív érdekeit hátrányosan érintő feltételezett jogsértés fennállását a tagállamukban, vagy amelyek negatív társadalmi hatást fejtenek ki. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor számára lehetővé kell tenni, hogy kölcsönös segítségnyújtásra támaszkodjon, vagy közös vizsgálatra kérje fel a felkérést végző digitális szolgáltatási koordinátort, amennyiben a döntés meghozatalához további információkra van szükség, ez azonban nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottságot az ügy értékelésére kérje fel, amennyiben okkal feltételezi, hogy egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram által elkövetett rendszerszintű jogsértés kockázata állhat fenn.

(129)

A Testület számára biztosítani kell, hogy a Bizottság elé tudja utalni az ügyet, amennyiben a határokon átnyúló együttműködésre irányuló megkeresést vagy közös vizsgálatot követően nincs egyetértés az értékelésről, a meghozott vagy javasolt intézkedésekről, vagy nem sikerült intézkedéseket elfogadni e rendelettel összhangban. Amennyiben a Bizottság az érintett hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések – ideértve a javasolt pénzbírságok szintjét is – nem alkalmasak az e rendeletben előírt kötelezettségek hatékony érvényesítésének a biztosítására, lehetőséget kell biztosítani számára ahhoz, hogy komoly kételyeit jelezze, és az illetékes digitális szolgáltatási koordinátort felkérje a kérdés újraértékelésére és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedések egy előre meghatározott határidőn belüli meghozatalára. Ez a lehetőség nem érinti a Bizottság arra vonatkozó általános kötelezettségét, hogy felügyelje az uniós jog alkalmazását és szükség esetén érvényesítését az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett, a Szerződéseknek megfelelően.

(130)

Az e rendeletben előírt kötelezettségekre vonatkozó, több tagállamra kiterjedő, határokon átnyúló felügyelet és vizsgálatok elősegítése érdekében a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az információmegosztási rendszeren keresztül felkérje a többi digitális szolgáltatási koordinátort az e rendelet megsértésének feltételezett eseteire vonatkozó közös vizsgálat lefolytatására. A többi digitális szolgáltatási koordinátornak és adott esetben a többi illetékes hatóságnak tudnia kell csatlakozni a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor által javasolt vizsgálathoz, kivéve, ha utóbbi úgy ítéli meg, hogy a résztvevő hatóságok túlzottan magas száma hátrányosan érintheti a vizsgálat eredményességét, tekintetbe véve a feltételezett jogsértés sajátosságait és azt, hogy a szolgáltatás adott tagállambeli igénybe vevőit az nem érinti közvetlenül. A közös vizsgálati tevékenységek közé többféle intézkedés is tartozhat, melyek koordinációját a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor látja el a résztvevő hatóságok rendelkezésre állásához igazítottan; ilyen tevékenység lehet például a koordinált adatgyűjtés, az erőforrások összevonása, a munkacsoportok igénybevétele, a koordinált információkérés vagy a szolgáltató helyiségeiben végzett közös helyszíni vizsgálat. Ennek megfelelően a közös vizsgálatban részt vevő összes illetékes hatóságnak együtt kell működnie a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral, többek között vizsgálati hatáskörüknek a saját területükön belüli gyakorlása révén, összhangban a vonatkozó nemzeti szintű eljárásokkal. A közös vizsgálatnak a megadott határidőn belül zárójelentéssel kell zárulnia, amelynek keretében figyelembe kell venni az összes részt vevő hatóság hozzájárulásait. A Testület továbbá – amennyiben erre legalább három célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor felkéri – ajánlást tehet a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak a közös vizsgálat indítására, iránymutatásokat adva annak megszervezésére vonatkozóan is. A patthelyzetek elkerülése érdekében a Testület számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyet konkrét esetekben a Bizottság elé utalja, ideértve azt az esetet is, amikor a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor megtagadja a vizsgálat megindítását, és a Testület nem ért egyet a nyújtott indokolással.

(131)

E rendelet következetes alkalmazása érdekében létre kell hozni egy uniós szintű független tanácsadó csoportot, a Digitális Szolgáltatások Európai Testületét, amely támogatást nyújt a Bizottságnak, és segít összehangolni a digitális szolgáltatási koordinátorok tevékenységét. A Testület– a digitális szolgáltatási koordinátorokból kell állnia– amennyiben azokat kinevezték –, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok az e rendelet alapján konkrét feladatokkal megbízott más illetékes hatóságok képviselőit meghívják az üléseikre vagy ad hoc küldötteket nevezzenek ki közülük, amennyiben ez a feladataik és hatásköreik nemzeti szintű elosztása alapján szükséges. Amennyiben egy tagállamból több résztvevő képviselteti magát, a szavazati jog tagállamonként továbbra is egy képviselőt illet meg.

(132)

A Testületnek hozzá kell járulnia a rendelet következetes alkalmazására vonatkozó közös uniós álláspont kialakításához, valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez, többek között azzal, hogy tanácsokat ad a Bizottságnak és a digitális szolgáltatási koordinátoroknak a megfelelő vizsgálati és jogérvényesítési intézkedésekkel kapcsolatban, különös tekintettel az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra, valamint különösen a közvetítő szolgáltatók arra vonatkozó szabadságára, hogy Unió-szerte nyújtsanak szolgáltatásokat. A Testületnek emellett hozzá kell járulnia a releváns mintadokumentumok és magatartási kódexek megszövegezéséhez, valamint a digitális szolgáltatások fejlődése terén az Unióban megfigyelhető általános tendenciák elemzéséhez, többek között a szabványokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó vélemények vagy ajánlások kibocsátása révén.

(133)

Ebből a célból biztosítani kell a Testület számára, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorokhoz vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságokhoz címzett véleményeket, kéréseket és ajánlásokat fogadhasson el. Noha jogilag nem kötelező érvényűek, az ezektől való eltérésre vonatkozó határozatokat megfelelően meg kell indokolni, és a Bizottság figyelembe veheti őket annak értékelésekor, hogy az érintett tagállam megfelel-e ennek a rendeletnek.

(134)

A Testület a digitális szolgáltatási koordinátorok és egyéb lehetséges illetékes hatóságok képviselőit tömöríti a Bizottság elnökletével, hogy biztosítsa a hozzá benyújtott kérdések teljes körű európai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy felmerülhetnek a más uniós szintű keretszabályozások szempontjából releváns horizontális elemek is, lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben együttműködjön más olyan uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, amelyek például az egyenlőség – többek között a nemek közötti egyenlőség –, a megkülönböztetésmentesség, az adatvédelem, az elektronikus hírközlés, az audiovizuális szolgáltatások, a vámilletékek vonatkozásában az uniós költségvetés elleni csalások feltárása és kivizsgálása, a fogyasztóvédelem, illetve a versenyjog területéhez tartozó felelősségi körrel rendelkeznek.

(135)

A Bizottság – az elnökön keresztül – részt vesz a Testület munkájában, de nem rendelkezik szavazati joggal. A Bizottság az elnökön keresztül biztosítja, hogy az ülések menetrendjének meghatározására a testületi tagok kérésének megfelelően kerüljön sor az eljárási szabályzatnak, illetve az ebben a rendeletben a Testület vonatkozásában meghatározott feladatoknak megfelelően.

(136)

Tekintettel a Testület által folytatott tevékenységek támogatásának szükségességére, biztosítani kell a Testület számára a Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok szakértelmének és humánerőforrásainak igénybevételét. A Testület eljárási szabályzatában részletesebben meg kell határozni a Testület belső működésére vonatkozó konkrét operatív mechanizmusokat.

(137)

Tekintettel az online óriásplatformok, illetve a nagyon népszerű online keresőprogramok – hatókörük kiterjedtségéből és hatásukból fakadó – jelentőségére, ha nem teljesítik a kifejezetten rájuk vonatkozó kötelezettségeket, az a szolgáltatások jelentős számú igénybe vevőjét érintheti a különböző tagállamokban, és nagy társadalmi károkat okozhat, miközben az ilyen mulasztások azonosítása és kezelése adott esetben egyúttal különösen összetett feladat lehet. Ezért a Bizottságnak a digitális szolgáltatási koordinátorokkal és a Testülettel együttműködésben ki kell építenie az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felügyeletével kapcsolatos uniós szakértői bázist és képességeket. A Bizottságnak ezért hatáskörrel kell rendeznie az ezen hatóságokkal való koordinációra, illetve szakértelmük és erőforrásaik igénybevételére, például azáltal, hogy állandó vagy ideiglenes jelleggel elemzi az egy vagy több online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram kapcsán felmerülő konkrét trendeket vagy problémákat. A tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal e képességek fejlesztésében, többek között adott esetben személyzet kirendelése révén, és hozzá kell járulniuk a közös uniós felügyeleti kapacitás létrehozásához. Az uniós szakértelem és képességek kiépítéséhez a Bizottság igénybe veheti az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont szakértői csoportjának felállításáról szóló, 2018. április 26-i bizottsági határozattal létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont, továbbá a releváns szakértői testületek, illetve kiválósági központok szakértelmét és képességeit is. A Bizottság felkérhet specifikus szakértelemmel rendelkező szakértőket is, különösen többek között ellenőrzött kutatókat, az uniós szervek és hivatalok képviselőit, ágazati képviselőket, a civil társadalomhoz tartozó felhasználók képviseleti egyesületeit, nemzetközi szervezeteket, a magánszférához tartozó szakértőket, valamint más érdekelt feleket.

(138)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyes jogsértéseket saját kezdeményezés alapján, az e rendeletben előírt hatáskörökkel összhangban kivizsgáljon, és e célból többek között hozzáférést kérjen bizonyos adatokhoz, tájékoztatást kérjen vagy helyszíni vizsgálatot folytasson le, valamint igénybe vegye a digitális szolgáltatási koordinátorok támogatását. Amennyiben az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók feltételezett egyedi jogsértéseinek az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelete rendszerszintű problémákra, például a szolgáltatás igénybe vevőinek kollektív érdekeire jelentős hatást gyakorló kérdésekre utal, a digitális szolgáltatási koordinátorok számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt kérelem alapján az ilyen kérdéseket a Bizottsághoz utalják. Az ilyen kérésekben fel kell tüntetni legalább a feltételezett jogsértés fennállását alátámasztó összes szükséges tényt és körülményt, valamint annak rendszerszintű jellegét. Saját értékelésének eredményétől függően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie a szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések e rendelet szerinti meghozatalára, így adott esetben vizsgálat indítására vagy ideiglenes intézkedések meghozatalára is.

(139)

Feladatainak hatékony ellátása érdekében a Bizottság mérlegelési jogkörében kell maradnia az arra vonatkozó döntésnek, hogy az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval szemben eljárás induljon-e. Az átfedések, következetlenségek és a ne bis in idem elv szempontjából vett kockázatok elkerülése érdekében attól kezdve, hogy a Bizottság megindította az eljárást, a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor nem gyakorolhatja vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörét az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató szóban forgó magatartása tekintetében. A Bizottságnak ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy a vizsgálathoz egyéni vagy közös hozzájárulást kérjen a digitális szolgáltatási koordinátoroktól. A lojális együttműködés kötelezettségével összhangban a digitális szolgáltatási koordinátornak minden tőle telhetőt meg kell tennie a Bizottság vizsgálat keretében benyújtott indokolt és arányos kéréseinek teljesítése érdekében. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak és a Testületnek, valamint adott esetben bármely más digitális szolgáltatási koordinátornak továbbá meg kell adnia a Bizottságnak a feladatai hatékony ellátásához szükséges minden információt és segítséget, ideértve többek között az adatgyűjtési vagy adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos intézkedések keretében beszerzett információkat is, feltéve hogy ezt az adott információgyűjtés jogalapja nem zárja ki. A Bizottságnak pedig a maga részéről tájékoztatnia kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort és a Testületet a hatáskörei gyakorlásáról, valamint különösen akkor, ha meg kívánja indítani az eljárást, és élni szándékozik vizsgálati hatáskörével. Emellett, amennyiben a Bizottság közöli előzetes megállapításait, ideértve bármely kifogásának a tárgyát, az érintett online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal, az említett kifogásait a Testülettel is közölnie kell. A Testületnek véleményt kell nyilvánítania a Bizottság által megfogalmazott kifogásokról és értékelésről, és utóbbinak e véleményt figyelembe kell vennie a végső bizottsági határozatot alátámasztó indokolásban.

(140)

Tekintettel egyrészt arra, hogy az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatók megfelelésének biztosítására irányuló törekvések során adott esetben különös kihívásokkal kell szembenézni, másrészt arra, hogy fontos azok során hatékonyan eljárni – figyelembe véve méretüket és hatásukat, valamint a károkat, amelyeket okozhatnak –, a Bizottság számára erős vizsgálati és jogérvényesítési hatáskört kell biztosítani ahhoz, hogy el tudja látni az e rendeletben meghatározott egyes szabályoknak való megfeleléshez kapcsolódó vizsgálati, jogérvényesítési és monitorozási feladatokat, teljes mértékben tiszteletben tartva a meghallgatáshoz, illetve a jogérvényesítési eljárás során az iratbetekintéshez való alapvető jogot, továbbá az arányosság elvét és az érintett felek jogait és érdekeit.

(141)

A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy megkérje az e rendeletben foglalt kötelezettségek hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelésnek az Unió egész területén történő biztosításához szükséges információkat. A Bizottság számára különösen hozzáférést kell biztosítani a vizsgálatok indításához és lefolytatásához, valamint az ebben a rendeletben foglalt releváns kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges valamennyi releváns dokumentumhoz, adathoz és információhoz, függetlenül attól, kinek a birtokában vannak a szóban forgó dokumentumok, adatok és információk, továbbá függetlenül a formájuktól, formátumuktól, az adathordozótól vagy a tárolásuk pontos helyétől. A Bizottságnak kellő indokolással alátámasztott információkérés útján bármely releváns bizonyíték, adat és információ rendelkezésre bocsátására közvetlenül fel kell tudnia szólítani az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, valamint bármely egyéb olyan, üzleti, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célból eljáró természetes vagy jogi személyt, akiről vagy amelyről észszerűen feltételezhető, hogy tudomása lehet valamely, a feltételezett jogsértéssel vagy adott esetben a jogsértéssel kapcsolatos információról. A Bizottságnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy e rendelet alkalmazásának céljából bármely releváns információt kikérjen a tagállam bármely hatóságától, szervétől vagy hivatalától. A Bizottságnak továbbá vizsgálati hatáskörének gyakorlása körében – például információkérés vagy interjú révén – hozzáférést kell tudnia kérni az érintett személyek dokumentumaihoz, adataihoz, információihoz, adatbázisaihoz és algoritmusaihoz, valamint magyarázatot kérni azokra vonatkozóan, továbbá beleegyezésük esetén meg kell tudnia hallgatni bármely olyan természetes vagy jogi személyt, aki hasznos információknak lehet a birtokában, és bármilyen technikai eszköz segítségével tudnia kell rögzíteni az elhangzottakat. A Bizottságot továbbá arra is fel kell hatalmazni, hogy szükség esetén ilyen vizsgálatot végezzen e rendelet releváns rendelkezéseinek végrehajtása érdekében. Az ilyen vizsgálati hatáskör ki kívánja egészíteni annak lehetőségét, hogy a Bizottság kérheti a digitális szolgáltatási koordinátorok és más tagállami hatóságok segítségét, például tájékoztatás vagy az ilyen hatáskör gyakorlása révén.

(142)

Az ideiglenes intézkedések fontos eszközként szolgálhatnak annak biztosítására, hogy amíg a vizsgálat folyamatban van, a vizsgált jogsértés ne vezessen a szolgáltatás igénybe vevőjét veszélyeztető súlyos károk kockázatához. Ez az eszköz lényeges az olyan fejlemények megakadályozása szempontjából, amelyeket már rendkívül nehéz lenne visszafordítani a Bizottság által az eljárás lezárásakor hozott határozattal. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy a meg nem felelésről szóló határozat esetleges elfogadása érdekében indított eljárás keretében, határozat útján ideiglenes intézkedéseket rendeljen el. Ezt a hatáskört azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a Bizottság prima facie megállapítja, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megszegte az e rendelet szerinti kötelezettségeit. Az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat csak egy konkrét időszakra szólhat: vagy az eljárásnak a Bizottság általi lezárásáig vagy egy előre meghatározott időtartamig, amely – amennyiben szükséges és helyénvaló – megújítható.

(143)

A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megtegye az e rendeletben meghatározott kötelezettségek tényleges végrehajtásának, továbbá az e kötelezettségeknek való megfelelésnek a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartozik az olyan független külső szakértők és ellenőrök kijelölése, akik segítik a Bizottságot ebben a folyamatban, beleértve adott esetben a tagállami illetékes hatóságok, például az adatvédelmi vagy fogyasztóvédelmi hatóságok szakértőit is. Az ellenőrök kijelölésekor a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő rotációt.

(144)

Az e rendeletben előírt releváns kötelezettségeknek való megfelelés érvényesíthetőségét pénzbírságokkal és kényszerítő bírságokkal kell biztosítani. E célból a kötelezettségek nem teljesítése és az eljárási szabályok megszegése miatt megfelelő mértékű pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat is meg kell határozni, megfelelő elévülési határidők mellett, az arányosság elvével és a ne bis in idem elvvel összhangban. Az említett elvek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a Bizottságnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak koordinálniuk kell jogérvényesítési erőfeszítéseiket. Annak érdekében, hogy a kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege arányos legyen és megfeleljen az elkövetett jogsértések súlyosságának, a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen azokat a pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, amelyeket ugyanazon jogi személyre ugyanazon tények miatt más uniós vagy nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban jogerős határozat útján kiszabtak. Az Európai Unió Bírósága a Bizottság által e rendelet alapján hozott bármely határozatot felülvizsgálhatja az EUMSZ-szel összhangban. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 261. cikkével összhangban korlátlan felülvizsgálati jogkörrel kell rendelkeznie a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok tekintetében.

(145)

Tekintettel arra, hogy a kizárólag az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat terhelő, a rendszerszintű kockázatok kezelésére vonatkozó egyéb kötelezettségek megszegése jelentős potenciális társadalmi hatásokkal járhat, valamint ezeknek a közrendet érintő problémáknak a kezelése érdekében, fokozott felügyeleti rendszer előírására van szükség minden olyan intézkedésre vonatkozóan, amelyre az e rendelet megsértésének hatékony megszüntetése, illetve orvoslása céljából kerül sor. Ezért amint megállapítást nyert e rendeletnek kizárólag az online óriásplatformokra vagy a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó valamely rendelkezésének megsértése, és – szükség esetén –azokat szankcionálták is, a Bizottságnak fel kell kérnie az ilyen platform vagy keresőprogram szolgáltatóját, hogy készítsen részletes cselekvési tervet a jogsértés jövőbeli hatásainak orvoslására, és a Bizottság által meghatározott határidőn belül tájékoztassa e cselekvési tervről a digitális szolgáltatási koordinátorokat, a Bizottságot és a Testületet. A Bizottságnak – a Testület véleményét szem előtt tartva – meg kell állapítania, hogy a cselekvési tervben foglalt intézkedések elegendőek-e a jogsértés kezeléséhez, figyelembe véve azt is, hogy a javasolt intézkedések között szerepel-e a csatlakozás valamely releváns magatartási kódexhez. A Bizottságnak nyomon kell követnie az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató által a cselekvési tervének megfelelően utóbb tett intézkedéseket is, figyelembe véve egy, a szolgáltatóról készült független ellenőrzés eredményét is. Ha a cselekvési terv végrehajtását követően a Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy nem orvosolták teljes mértékben a jogsértést, vagy ha a cselekvési tervet nem nyújtották be vagy az nem tekinthető erre alkalmasnak, akkor lehetőséget kell biztosítani számára arra, hogy éljen az e rendelet szerinti vizsgálati vagy jogérvényesítési hatásköreivel, ideértve a kényszerítő bírságok szolgáltatóra való kiszabását és a jogsértő szolgáltatáshoz való hozzáférés megszüntetésére irányuló eljárás megindítását is.

(146)

Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak, valamint a Bizottság általi hatáskörgyakorlás tárgyát képező egyéb olyan személyeknek, akiknek az érdekeit a határozat érintheti, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy előzetesen benyújtsák észrevételeiket, és a határozatokat széles körben nyilvánosságra kell hozni. Az érintett felek védelemhez való jogának, különösen az iratbetekintés jogának biztosítása mellett elengedhetetlen a bizalmas információk védelme. Továbbá, az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a határozat meghozatalához használt információkat abban a mértékben közölje, amely lehetővé teszi a határozat címzettje számára a határozat alapját képező tények és megfontolások megértését.

(147)

E rendelet harmonizált alkalmazásának és végrehajtásának szavatolása érdekében fontos biztosítani, hogy a nemzeti hatóságok – beleértve a nemzeti bíróságokat is – minden szükséges információval rendelkezzenek annak biztosítása céljából, hogy határozataik ne legyenek ellentétesek valamely, a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott határozattal. Ez nem érinti az EUMSZ 267. cikkének rendelkezéseit.

(148)

E rendelet hatékony érvényesítéséhez és nyomon követéséhez zökkenőmentes és valós idejű információcserére van szükség a digitális szolgáltatási koordinátorok, a Testület és a Bizottság között az e rendeletben meghatározott információáramlás és eljárások alapján. Ehhez adott esetben arra is szükség lehet, hogy más illetékes hatóságok is hozzáféréssel rendelkezzenek e rendszerhez. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a megosztott információk bizalmasak lehetnek vagy személyes adatokat is tartalmazhatnak, biztosítani kell, hogy a rendszer továbbra is védett legyen a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, az információgyűjtés céljának megfelelően. Ennélfogva az említett hatóságok közötti kommunikációnak minden esetben egy megbízható és biztonságos információmegosztási rendszer keretében kell történnie, amelynek részleteit végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni. Az információmegosztási rendszer alapját képezhetik már meglévő belső piaci eszközök, amennyiben azok költséghatékony módon képesek biztosítani e rendelet célkitűzéseinek az elérését.

(149)

A szolgáltatások igénybe vevői azon jogának sérelme nélkül, hogy az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (33) megfelelően képviselőhöz forduljanak, illetve a nemzeti jognak megfelelően bármely más típusú képviselethez forduljanak, a szolgáltatások igénybe vevőinek azon jogát is garantálni kell, hogy valamely jogi személynek vagy közjogi szervnek adjanak meghatalmazást az e rendeletben meghatározott jogaik gyakorlására. Az ilyen jogok közé tartozhatnak a bejelentéstétellel vagy a közvetítő szolgáltatók által hozott döntések megtámadásával kapcsolatos jogok, illetve a szolgáltatókkal szembeni, e rendelet megsértése miatti panasztétel joga. Egyes szervek, szervezetek és egyesületek különleges szakértelemmel és kompetenciával rendelkeznek a téves vagy indokolatlan tartalommoderálási döntések felderítése és megjelölése terén, és a szolgáltatás igénybe vevői nevében benyújtott panaszaik kedvező hatással lehetnek általában a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, ezért az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül kezelniük kell ezeket a panaszokat.

(150)

A hatékonyság és eredményesség érdekében a Bizottságnak el kell végeznie e rendelet általános értékelését. Az említett általános értékelésnek többek között különösen a következőkre kell kiterjednie: e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre, az egyéb jogi aktusokkal való kölcsönhatás, e rendelet hatása a belső piac működésére, különösen a digitális szolgáltatások tekintetében, a magatartási kódexek alkalmazása, az Unióban letelepedett jogi képviselő kijelölésének kötelezettsége, a kötelezettségek hatása a kis- és mikrovállalkozásokra, a felügyeleti és jogérvényesítési mechanizmus hatékonysága, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogra gyakorolt hatás. Ezen túlmenően az aránytalan terhek elkerülése és e rendelet folyamatos hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak az alkalmazás megkezdésétől számított három éven belül értékelnie kell az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások körét, különösen az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok esetében, valamint az egyéb jogi aktusokkal való kölcsönhatást a hatálybalépéstől számított három éven belül.

(151)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a tartalommoderálásról szóló jelentések formájára, tartalmára és egyéb részleteire vonatkozó mintadokumentumok kidolgozása érdekében. az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető minden egyes szolgáltatót terhelő éves felügyeleti díj megállapítása érdekében, az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring keretében végzett eljárással, meghallgatással és az információk megállapodás szerinti közzététellel kapcsolatos gyakorlati intézkedések megállapítása érdekében, valamint az információmegosztási rendszer működésére, illetve a más releváns rendszerekkel való interoperabilitására vonatkozó gyakorlati és operatív előírások megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (34) megfelelően kell gyakorolni.

(152)

E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a rendeletet a következők tekintetében: az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok azonosítására vonatkozó kritériumok tekintetében, az ellenőrzések eljárási lépései, módszertana és jelentéstételi sablonjai tekintetében, a hozzáférési kérelmekre vonatkozó műszaki előírások tekintetében, valamint a felügyeleti díj meghatározásának részletes módszertana és eljárása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (35) foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(153)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat és az uniós jog alapelveinek minősülő alapvető jogokat. Ennek megfelelően ezt a rendeletet ezekkel az alapvető jogokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékozódás szabadságát, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása során az érintett hatóságoknak – azokban a helyzetekben, amikor az alapvető jogok ütköznek egymással – megfelelő egyensúlyra kell törekedniük az érintett jogok között az arányosság elvének megfelelően.

(154)

Tekintettel az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok által esetlegesen generált társadalmi kockázatok hatókörére és hatására, az említett kockázatok prioritásként való kezelésének a szükségességére, valamint a szükséges intézkedések megtételéhez rendelkezésre álló képességre, indokolt korlátozni az említett szolgáltatásokat nyújtók vonatkozásban az e rendelet alkalmazásának megkezdésére rendelkezésre álló időszakot.

(155)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a belső piac megfelelő működését, valamint az olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítását, amelyben a Chartában foglalt alapvető jogok megfelelő védelmet élveznek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintve, hogy az önállóan eljáró tagállamok nem tudják biztosítani a szükséges harmonizációt és együttműködést, az Unió szintjén azonban a területi és személyi hatály miatt az említett célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(156)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor, és a biztos 2021. február 10-én véleményt nyilvánított (37),

(1)

A Gaboni Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött halászati partnerségi megállapodás végrehajtási jegyzőkönyvét (2021–2026) (2) (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) – az (EU) 2021/1117 tanácsi határozatnak (3) megfelelően – 2021. június 29-én aláírták, figyelemmel annak későbbi időpontban történő megkötésére.

(2)

A jegyzőkönyvet aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

(3)

A Gaboni Köztársaság és az Európai Közösség között létrejött halászati partnerségi megállapodás (4) (a továbbiakban: a megállapodás) és a jegyzőkönyv célja lehetővé tenni az Unió és a Gaboni Köztársaság (a továbbiakban: Gabon) számára, hogy szorosabban együttműködjenek egy fenntartható halászati politika kialakításának, valamint a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázásának a gaboni halászati övezetben és az Atlanti-óceánban történő további előmozdítása érdekében, miközben hozzájárulnak a tisztességes munkafeltételek bevezetéséhez a halászati ágazatban.

(4)

A jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni.

(5)

A megállapodás 9. cikke létrehoz egy vegyes bizottságot, amelynek feladata a megállapodás alkalmazásának ellenőrzése. Továbbá, a vegyes bizottság a jegyzőkönyv 19. cikkének (5) bekezdése értelmében elfogadhatja a jegyzőkönyv bizonyos módosításait. E módosítások elfogadásának elősegítése érdekében a Bizottságot helyénvaló felhatalmazni arra, hogy azokat – meghatározott anyagi és eljárásjogi feltételek mellett – az Unió nevében egyszerűsített eljárás keretében jóváhagyja.

(6)

Az Uniónak a jegyzőkönyv javasolt módosításaira vonatkozó álláspontját a Tanácsnak kell meghatároznia. A Bizottságnak kell az Unió nevében jóváhagynia a javasolt módosításokat, kivéve, ha bizonyos számú, az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (4) bekezdésének megfelelően blokkoló kisebbséget alkotó tagállam kifogást emel azokkal szemben.

(7)

Tekintettel az Uniónak a gaboni halászati övezetben folytatott halászati tevékenységeinek gazdasági jelentőségére, és annak szükségességére, hogy e tevékenységek megszakításának időtartamát amennyire lehetséges lecsökkentsék, a jegyzőkönyvnek mielőbb hatályba kell lépnie,

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és a vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2), amely az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2022/1911 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos németországi és olaszországi járványügyi helyzet megváltozását követően. Az említett végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta az említett betegséggel kapcsolatos járványügyi helyzet egyes érintett tagállamokban megváltozott.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek (OMSA) a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5) (a továbbiakban: kódex), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)

Az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt, illetve az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben (7) az A, B és C kategóriájúként meghatározott betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat. Az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke rendelkezik bizonyos intézkedésekről annak érdekében, hogy egy állat vagy állatcsoport egy jegyzékbe foglalt betegség – többek között az afrikai sertéspestis – gyanús vagy megerősített eseteként kerüljön besorolásra.

(6)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt, illetve az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben az A, B és C kategóriájúként meghatározott betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozóan megállapított szabályokat. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63–66. cikke bizonyos intézkedésekről rendelkezik, amelyeket abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben hatósági megerősítést nyer egy A kategóriájú betegség vadon élő állatok körében való kitörése, az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélék között való kitörését is beleértve. Az említett intézkedések előírják egy fertőzött körzet kialakítását, valamint a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatok és az azokból származó állati eredetű termékek mozgásának és mozgatásának megtiltását.

(7)

2022 májusában Olaszország tájékoztatta a Bizottságot az afrikai sertéspestissel való fertőzöttség Rieti megyében (Lazio régió), vadon élő sertésfélékben előfordult gyanús esetét követően a területén tapasztalható járványügyi helyzetről. Az elővigyázatosság elvének alkalmazásával az adott tagállam illetékes hatósága az afrikai sertéspestis gyanús esetét úgy kezelte, mintha az az afrikai sertéspestis megerősített esete lenne, és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2021/605 végrehajtási rendeletben az említett betegség hatósági megállapítása esetére előírt fertőzött körzetet hozott létre.

(8)

2022 októberében Olaszország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a folyamatos és részletes járványvédelmi intézkedések, valamint a tartott és vadon élő sertésfélék passzív felügyelete azt mutatja, hogy Rieti megyében nem terjed az afrikai sertéspestis vírusa, és hogy az olasz illetékes hatóság abban a helyzetben van, hogy megállapíthatja, hogy az afrikai sertéspestis Rieti megyében való gyanús esete nem tekinthető az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti megerősített afrikai sertéspestis-esetnek, annak ellenére, hogy az állaton végzett vizsgálatok eredményeiben azonosították a betegségre jellemző nukleinsavat, az állat nem mutatott a betegséggel összhangban lévő klinikai tüneteket, és kizárták a más gyanús vagy megerősített esetekkel való járványtani kapcsolatot.

(9)

Továbbá az (EU) 2022/1911 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta Németországban az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának új eseteire derült fény. Ezen túlmenően Lengyelország egyes, I. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt körzeteiben javult a járványügyi helyzet a tartott és a vadon élő sertésfélék tekintetében.

(10)

2022 októberében az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték a németországi Brandenburg tartományban egy olyan területen, amely az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és Brandenburg tartományban egy olyan területének közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva az említett mellékletben. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének tükröznie kell. Ennek megfelelően az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jelenlegi határait az említett közelmúltbeli kitörések figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(11)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli, a németországi Brandenburg tartományban észlelt eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállam esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet 5., 6. és 7. cikkével összhangban. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(12)

Továbbá figyelembe véve Lengyelországban az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt egyes, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben az afrikai sertéspestis vonatkozásában a tartott sertésfélékre az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel és különösen az annak 22., 25. és 40. cikkében megállapítottakkal összhangban alkalmazott járványvédelmi intézkedések hatékonyságát, valamint az WOAH-Kódexben az afrikai sertéspestisre vonatkozóan meghatározott kockázatcsökkentő intézkedésekkel összhangban a lengyelországi Lubelskie, Podkarpackie, Wielkopolskie és Lubuskie régió egyes területeit, amelyek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében jelenleg III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként vannak felsorolva, ezentúl az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, mivel ott az elmúlt tizenkét hónapban nem jelentették az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását, azonban a vadon élő sertésféléknél észlelték a betegséget. Az említett III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteket ezentúl II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni tekintettel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos jelenlegi járványügyi helyzetre.

(13)

Továbbá figyelembe véve az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben Lengyelországban az afrikai sertéspestis vonatkozásában az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel és különösen az annak 64., 65. és 67. cikkében megállapítottakkal összhangban a tartott sertésfélék esetében alkalmazott járványvédelmi intézkedések hatékonyságát, valamint a kódexben az afrikai sertéspestisre vonatkozóan meghatározott kockázatcsökkentő intézkedésekkel összhangban, Lengyelországban a Podkarpackie, a Łódzkie és a Śląskie régió bizonyos körzeteit, amelyek jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében I. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként vannak felsorolva, törölni kell az említett mellékletben felsorolt I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek közül tekintettel arra, hogy az említett I. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben az elmúlt tizenkét hónapban nem jelentették az afrikai sertéspestis előfordulását sem tartott, sem vadon élő sertésfélékben. Az I. típusú, korlátozás alatt álló körzeteket törölni kell az említett mellékletből az afrikai sertéspestis jelenlegi járványügyi helyzetének figyelembevétele érdekében.

(14)

Továbbá az Olaszországtól kapott információk és indokok alapján, különös tekintettel a járványügyi vizsgálat befejezésére és az afrikai sertéspestisre vonatkozó járványvédelmi intézkedések hatékonyságára, valamint tekintettel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos jelenlegi kedvező helyzetre a Lazio régióban vadon élő sertésfélék vonatkozásában, valamint az Olaszország által megfelelően végrehajtott járványvédelmi intézkedésekre, a kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése érdekében helyénvaló, hogy a Rieti megyében található I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzeteket töröljék az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletéből az említett tagállamban jelenleg az afrikai sertéspestisre vonatkozóan fennálló járványügyi helyzet figyelembevétele érdekében.

(15)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Németország és Lengyelország esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Lengyelország esetében pedig az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek egyes részeit is törölni kell az említett mellékletből. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(16)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e végrehajtási rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,