Komi nyelv

Komi коми кыв
Beszélik	Oroszország
Terület	Komiföld Permi terület Kirovi terület
Beszélők száma	219 000 (2010-es népszámlálás) fő
Nyelvcsalád	Uráli nyelvcsalád    Finnugor     Permi
Írásrendszer	cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos	Komiföld
Nyelvkódok
ISO 639-1	kv
ISO 639-2	kom
A Wikimédia Commons tartalmaz коми кыв témájú médiaállományokat.

A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: коми кыв – komi kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik, de Észak-Európában és Észak-Szibériában közvetítőnyelvként is használatban volt (elsősorban a hantik, manysik, nyenyecek között). Legközelebbi rokona a komi-permják nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 311 600 fő volt (a komi-permják beszélőkkel együtt – 217 316 komi és 94 328 komi-permják volt Oroszországban.)

A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.

A nyelvnek tíz nyelvjárása (Dobó Attilánál 14) van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.

Ábécé

A komi leírására először a 14. századi ópermi (abur) írást alkalmazták, melyet Permi Szent István alkotott meg. Ezzel a magyar után a komi nyelvnek van a legidősebb írásbelisége a finnugor nyelvek között.

Az ópermi (abur) írás betűi

Ábécéje:

Аа Бб Вв Гг Дд Ее Ёё Жж Зз Ии Іі Йй Кк Лл Мм Нн Оо Ӧӧ Пп Рр Сс Тт Уу Фф Хх Цц Чч Шш Щщ Ъъ Ыы Ьь Ээ Юю Яя

Hangtan

A komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés–zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.

A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon komi-permják nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.

A permi nyelveket jellemző szó végi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.

A komi mássalhangzók

	Labiális		Dentális		Dentális, palatalizált		Alveoláris		Palato-veláris
	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés	Zgtlen	Zöngés
Explozíva	p	b	t	d	t̡	d̡			k	g
Spiráns		v	s	z	s̡	z̡	ʃ	ʒ		j
Affrikáta					t͡ʃ	d͡ʑ	t͡ɕ	d͡ʒ
Nazális		m		n		ɲ
Likvida – laterális				l		ʎ
Likvida – tremuláns								r

Mondattan

A mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.

Szókincs

Kétnyelvű utcatábla, felül orosz, alul komi felirattal

A komi és az udmurt nyelv közötti eltérések

A komi és a legközelebbi rokon nyelve, az udmurt között van néhány szabályos különbség, melynek ismerete megkönnyíti, hogy megértsék a másik nyelvet.

• A komi szóbelseji vagy szó végi -v- az udmurtban -l-:

komi кыв [kɨv] – udm. кыл [kɨl] "nyelv"

komi ныв [nɨv] – udm. ныл [nɨl] "lány"

komi ньӧв [ɲʌv] – udm. ньӧл [ɲʌl] "nyíl"

komi пӧв [pʌv] – udm. пал [pal] "fél (db)"

Ez a komi -v- magánhangzóval kezdődő rag előtt -l--lé változik:

вӧв [vʌv] – udm. вӧлӧн [vʌlʌn] "ló" – "lóval"

тӧв [tʌv] – тӧлӧдз [tʌlʌdz] "tél" – "télig"

• A komi egy o-zó nyelv, míg az udmurt u-zó:

komi овны [ovnɨ] – udm. улыны [ulɨnɨ] "élni"

komi морт [mort] – udm. мурт [murt] "ember"

komi лов [lov] – udm. лул [lul] "lélek"

• Az udmurt e és o általában ӧ a komiban:

komi мӧлӧт [mʌlʌt] – udm. молот [molot] "kalapács"

komi тӧв [tʌv] – udm. тол [tol] "tél"

komi бӧр [bʌr] – udm. бер [бер] "hátsó rész"

A komi és a magyar nyelv közötti rokonság

Mintegy kétszáz olyan szó van, melyek a közös örökségről árulkodnak a két nyelvben. Bár már több mint 2-3000 éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még "magyarosnak" hangzik:

мунны колӧ [munnɨ kolʌ] – menni kell

тӧлын [tʌlɨn] – télen

вит пи олӧ [vit pi olʌ] – öt fiú él

моньыд корсьӧ [moɲɨd kors̡ʌ] – menyed keresi

A komi nyelv orosz szókészlete

A komi nyelv számos orosz jövevényszót tartalmaz, melyek mellett megtalálhatók azok komi megfelelői is, de ezek a komi alakok általában csak a komi irodalmi szövegekben fordulnak elő, a hétköznapi szóhasználatban régiesnek hatnak. Az orosz любов "szerelem" szót inkább használják, a komi мусукасьӧм [musukas̡ʌm] helyett.

Források

• Dobó Attila: Komiföldi Betekintő, In: Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz, 81–89. o., Medicina (Panoráma), 1998 (ISBN 963-243-813-2), 2001 (ISBN 963-243-862-0)
• Nagyezsda Manova: Komi–zürjén nyelvkönyv, Studia uralo-altaica, Szeged, 1998
• Nyikolaj Kuznyecov: Komi–magyar szótár, Savaria University Press, Szombathely, 2003
• Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000, ISBN 9630034247

Külső hivatkozások

Tekintsd meg a Wikipédia komi nyelvű változatát!

Nézd meg Kategória:magyar-komi szótár komi nyelv címszót a Wikiszótárban!

• Kisebb finnugor nyelvek elektronikus könyvtára – könyvek, szövegek komiul, udmurtul, hantiul stb.
• Komi nyelvű nyelvtan röviden
• Komi nyelvtan (4 részes)
• Komi irodalmi szövegek
• http://www.nytud.hu/nyk/102/redeimellerend.pdf Rédei Károly: Mellé és alárendelő kötőszavak a zürjénben (cikk)
• A komi irodalomról oroszul
• komikról
• http://finnotka.nytud.hu – {komi-permják, komi-zürjén}–{magyar, finn, orosz, angol} szótárak