Szicíliai nyelv
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| szicíliai nyelv lu sicilianu | |
| Beszélik | Olaszország |
| Terület | Szicília, közép és dél Calabria, Puglia tartomány Lecce megyéje, Campania tartomány déli része, és további 30 országban élő kis emigráns közösségek |
| Beszélők száma | 8 millió fő |
| Nyelvcsalád | indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → szicílai nyelv |
| Írásrendszer | Latin |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | - |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | scn |
 A Wikimédia Commons tartalmaz lu sicilianu témájú médiaállományokat. | |
A szicíliai nyelv (lu sicilianu, olaszul: lingua siciliana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágába tartozó újlatin nyelv, legközelebbi rokonai a nápolyi és az olasz nyelv; bár sokan – az utóbbiakkal együtt – csak olasz nyelvjárásnak tekintik. A szicíliait és dialektusait együttesen italiano meridionale-estremo csoportnak hívjuk. Ezeket a nyelvváltozatokat Szicílián és a körülötte lévő szigeteken, illetve a szárazföldön Dél- és Közép-Calabriában, Puglia néhány részén, Salentóban és Campaniában beszélik. A nyelvészek szerint a szicíliai eléggé különbözik az olasztól ahhoz, hogy önálló nyelvnek nevezzék. Néhányan úgy tartják, hogy a szicíliai nyelv vált el először a latintól, de ennek a nézetnek semmiféle tudományos alapja nincs. A nyelvet napjainkig rendszeresen a mindennapi életben használja a szicíliai őslakosok túlnyomó többsége.
Jelentős számú emigráns vándorolt ki a szigetről a múlt század során az elmaradottság, a maffia és a szegénység miatt. Kis közösségeket alapítottak az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Argentínában. Az utóbbi két-három évtizedben szintén nagyszámú kivándorló indult útnak az észak-itáliai iparvidékek felé. Ezen emigráns közösségek kisebb-nagyobb sikerrel a mai napig megtartották nyelvüket.
Ahogy a táblázat is mutatja, a szicíliai sehol sincs hivatalos nyelvként elismerve, még Olaszországban sem. Ennek következményeként jelenleg egyáltalán nincs olyan intézet, amely a nyelv regulációjával foglalkozna. A szicíliai regionális autonóm parlament megszavazta, hogy támogassák a szicíliai nyelv tanítását minden helyi iskolában, de Olaszországban bármilyen változtatás az oktatási rendszerben nagyon lassan zajlik le.
A szicíliai rendszerezése
[szerkesztés]Elnevezései
[szerkesztés]A szicíliai alternatív elnevezései a következők: Calabro-Sziciliai, Sicilianu, Siculu. A Calabro-Sziciliai elnevezés arra utal, hogy a szicíliai nyelvjárások és a Calabro nagyon közeli rokonságban állnak egymással. A Sicilianu pedig a nyelv szicíliai neve.
A "Siculu" szó pedig a szigeten élő ősi nép neve, akik a görögök i. e. 8. századbeli megérkezése előtt éltek. De szintén jelentheti a szicíliai eredettel rendelkező emberek gyűjtőnevét pl.: Sziculó-amerikai stb..
A szicíliai dialektusok
[szerkesztés]A szicíliai nyelv dialektusai:
- agrigentino (Palermo, Trapani, közép-nyugati Agrigento-ban más néven: nyugat-szicíliai)
- közép-szicíliai
- délkelet-szicíliai
- ennai (Enna megyében)
- kelet szicílai (amibe beletartozik Catania, A második legnagyobb város szicíliában)
- messinai (Messina megye)
- isole eolie (Az Aeoliai szigeteken)
- Pantesco (Pantelleria szigetén)
- calabro (dél-Calabria területén)
- salentino (dél-Puglia, Lecce környéke)
A szicíliai nyelv története
[szerkesztés]A szicíliai nyelv az Itália déli részén, illetve a Szicília szigetén beszélt latin nyelvjárok folytatása, amelyre az eredetileg ott élő népek nyelve, majd a görög és az arab is hatással volt. A szigetet először görög források említik i. e. 1000 körül. A szóban forgó területen három nép élt: sicanik[forrás?], elümiek, és a legnagyobb számú nép, a siculok, akik indoeurópai származásúak voltak és nyelvük valószínűleg közel állt a latinhoz.
Az első külső telepesek a föníciaiak voltak. I. e. 800 körül megérkeztek a görögök is a szigetre, akik szokásukhoz híven kereskedő kolóniákat alakították ki és a szigetlakó törzsek sokat átvettek a nyelvükből, hasonlóan a szicíliai görögre is hatással voltak az őslakók nyelvei.
Az első pun háború után i. e. 260 körül megérkeztek a szigetekre a rómaiak, akik magukkal hozták latin nyelvüket, ami hamarosan széles körben elterjedt viszont a lakosságot nem bírták teljesen romanizálni ezért a vulgáris latin keveredett a helyi nyelvekkel és a göröggel. Az erős görög befolyás az oka annak, hogy Itália eredetileg görög telepesekkel lakott részein a szicíliaihoz megszólalásig hasonlító enyhén elgörögösödött újlatin nyelveket beszélnek pl.: Pugliában és Calabriában.
Idegen behatások a szicíliai nyelven
[szerkesztés]Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete és ezért a mediterráneumban folytatott kereskedelem egyik legforgalmasabb központja volt. Rengeteg ember fordult meg itt a mediterrán régió minden tájáról, ez nyomot is hagyott a szigetlakók nyelvén. Ennek következményeképp a szicíliai nyelv átvett szavakat, nyelvtani jellemzőket a görögből, arabból, franciából, lombardból, provanszálból, németből, katalánból, spanyolból és természetesen az olaszból is, nem beszélve az őslakos népek nyelveiről.
| Időszak | Szicíliai szó | A szó forrása | |
|---|---|---|---|
| Modern | giamelli | olasz | gemelli |
| Középkor | bizzuni, vuzzuni | francia | besson |
| binelli | Ligur | beneli | |
| Ókor | èmmuli | latin | gemulus |
| cucchi | latin | copula | |
| minzuddi | latin | medius | |
| ièmiddi, ièddimi | görög | ghemellos | |
A szicíliai nyelv fejlődésének korszakai
[szerkesztés]- Korai szakasz
- Pre-klasszikus periódus
- Görög befolyás
- Arab periódus
- Nyelvi fejlődés a középkortól:
- Normann-Francia befolyás
- Katalán befolyás
- Újkori spanyol behatások
A szicíliai megkülönböztető tulajdonságai
[szerkesztés]Egyedi hangváltozások
[szerkesztés]A szicíliai számos sajátossággal rendelkezik az újlatin nyelvek között:
- Az olasz hangsúlytalan /o/ módosulása /u/-ra, pl.: olasz: nostro > szicíliai: nostru (miénk), olasz: volontá > szicíliai: vuluntati (akarat).
- Az olasz hangsúlytalan /e/ módosulása /i/-re (nem minden esetben, nyelvjárásonként változik) pl.: olasz: tentazione > szicíliai: tintazzioni (csábítás)
- Az /ll/ hang módosulása kakuminális /dd/-re, pl.: olasz: bello > szicíliai: beddu (szép) (ez megtalálható a szárdban is).
- A latin /fl/ hang már az olaszban módosult /fi/-re, pl.: latin: flumen > olasz: fiume (folyó) ez a szicíliaiban tovább módosult /sci/-re, vagy nyelvjárástól függően /hi/ és így lett sciumi vagy hiumi.
- Az /str/ hangot is eltérően ejtik, egy pösze rövid /sz/ hangot hallatnak a /t/ helyett. pl: nostru > /noszhru/
Nemek és a többes szám képzése
[szerkesztés]Általában szicíliai nőnemű főnevek (és a hozzájuk tartozó melléknevek) ugyanúgy [a] betűre végződnek, mint hasonló olasz társaik pl.: casa (ház), porta (ajtó), carta (papír). A hímnemű főnevek (és a hozzájuk tartozó melléknevek), pedig az olasz [o]-val ellentétben [u]-ra végződnek pl.: omu (ember), libbru (könyv), nomu (név). Egy pár kivétel azonban akad, mint például a soru (nővér), figu (füge), amelyek nőnemű szavak. Az [i]-re végződő szavak egyaránt lehetnek hím és nőneműek is, az olaszban az [e] hang tölti be ezt a szerepet.
Az olasszal ellentétben a szicíliai csak az [i] betűt használja a többes szám képzésére mindkét nemnél. pl.: casi (házak), porti (ajtók), tauli (táblák). Persze számos kivétel van ez alól, melyek szintén nincsenek teljesen szinkronban az olasz változattal, pl.: ómini (emberek), libbra (könyvek), jorna (napok), jócura (játékok), manu (kezek), vrazze (karok), jardina (kertek), scrittura (írok), signa (jelek).
A latin szókezdő "i" betűk elhagyása
[szerkesztés]Az esetek többségében ahol a latin (vagy bármely újlatin nyelv) szókezdő i- betűt használt, a szicíliai ezt teljesen elhagyja. Ez ritkábban az e és még kevésbé az a és o betűvel kezdődő szavaknál is elfordul.
- Példák: mpurtanti (< importantis, -e, ’fontos’), gnuranti (ignorantis, -e, ’nélkülöző’), nimicu (< enemicus, ’ellenség’), ntirissanti (< interessantis, -e, ’érdekes’), llustrari (< illustrare, ’illusztrál’), mmàggini > image (< imago, -ginis, ’kép’), cona (< gör. eikon, -os, ’jelkép’), miricanu (< americanus, ’amerikai’).
A "birtokolni" ige
[szerkesztés]A birtoklás kifejezésére az "Aviri" (birtokolni) ige használatos. Ez az egy közös tulajdonsága a románnal és a katalánnal. Az angolhoz és a spanyolhoz hasonlóan ezzel a szóval tudja kifejezni a kötelességet. Például: Havi a jiri (ejtsd: Ávi ádzsíri jelentése: Mennie kell). Ugyanúgy mint az utóbbi két nyelvnél ez esetben a birtokolni szó és az ige közé egy prepozíció ékelődeik ( angol: … has to go, spanyol: Tiene que ir".
Igék és módok
[szerkesztés]Az èssiri (lenni) létige ragozása.
| Non-finite | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Infinitive | èssiri | |||||
| Gerund | sennu or essennu | |||||
| Past participle | statu | |||||
| Indicative | iu | tu | iddu | nuiàtri | vuiàtri | iddi |
| Present | sugnu | sì | è | semu | siti | sunnu or sù |
| Imperfect | era | eri | era | èramu | èravu | èranu |
| Preterite | fui | fusti | fu | fumu | fùstivu | furu or fùrunu |
| Future¹ | - | - | - | - | - | - |
| Conditional² | iu | tu | iddu | nuiàtri | vuiàtri | iddi |
| fora | fori | fora | fòramu | fòravu | fòranu | |
| Subjunctive | iu | tu | iddu | nuiàtri | vuiàtri | iddi |
| Present | fussi | fussi | fussi | fùssimu | fùstivu | fùssiru |
| Imperfect | fussi | fussi | fussi | fùssimu | fùstivu | fùssiru |
| Imperative | tu | vossìa³ | vuiàtri | |||
| sì | fussi | siti | ||||
Nyelvi Példák
[szerkesztés]Lu Patri Nostru
[szerkesztés]A Mi atyánk több szicíliai nyelvjárásban, illetve olaszul és latinul
| szicíliai (Szicília) | calabro-szicíliai (dél-Calabria) | salentino (dél-Puglia, Lecce környéke) | olasz | latin |
|---|---|---|---|---|
| Patri nostru, chi siti n celu, | Patri nostru ca siti 'nto celu | Sire nesciu ca stai an cielu | Padre nostro, che sei nei cieli, | Pater noster, qui es in caelis, |
| Fussi santificatu lu vostru nomu. | Fussi santificatu u nomu vostru. | Cu'bbessa santificatu lu nume tou. | Sia santificato il tuo nome. | Sanctificetur nomen tuum. |
| Vinissi viatu lu vostru regnu. | Venissi prestu lu regnu vostru. | Cu'bbegna 'mprima lu regnu tou. | Venga il tuo regno. | Adveniat regnum tuum. |
| Sempri fussi fatta la vostra Divina Vuluntati | Fussi sempri faciùta a Vuluntà Vostra | Cu'bbessa sempre fatta la Vuluntate toa | Sia fatta la tua volontà | Fiat voluntas tua |
| Comu n celu accussì n terra. | Comu 'ndo celu cusì 'nta terra. | Comu an cielu cussì an terra. | Come in cielo così in terra. | Sicut in caelo et in terra. |
| Dàtinillu sta jurnata lu panuzzu cutiddianu, | Ratandìllu sta jurnata u pani quotidianu, | Dànnilu osce lu pane quotidianu nesciu, | Dacci oggi il nostro pane quotidiano, | Panem nostrum quotidianum da nobis hodie, |
| E pirdunàtini li nostri piccati | E pirdunatindi i nostri piccati | E perdunanni li peccati nesci | E rimetti a noi i nostri debiti | Et dimitte nobis debita nostra |
| Accussì comu nuiàtri li rimintemu ê nostri nìmici. | Cusì comu nui i rimentimu ê nemici nostri. | Cussì comu nui li rimentimu a li nemici nesci. | Come noi li rimettiamo ai nostri debitori. | Sicut et nos dimittimus debitoribus nostris. |
| E nun ni lassati cascari ntâ tintazzioni, | E non 'ndi rassàti mi carimu ntâ tentazzioni, | E nu' lassare cu cadimu 'n tentazzione, | E non ci indurre in tentazione, | Et ne nos inducas in tentationem, |
| Ma scanzàtini dû mali. | Ma levatindi r'avanzi u mali. | Ma 'lléandenni te lu male. | Ma liberaci dal male. | Sed libera nos a malo. |
| Amen. | Amen. | Amen. | Amen. | Amen. |
Lásd még
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]
