JELENTÉS a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról

INDOKOLÁS

A mesterséges intelligencia (MI) a tudományos kutatás egyik szakterülete, amelynek kezdete a XX. század közepére nyúlik vissza. Célkitűzése nagyratörő: megérteni, hogyan működik az emberi gondolkodás, és reprodukálni azt hasonló döntéshozó folyamatok létrehozása érdekében. Az MI pár éve új korszakba lépett a nagy számítási teljesítmény, az adatmennyiségek megsokszorozódása és nagy hatékonyságú algoritmusok találkozása révén.

Ez az új dinamika elősegíti az MI fejlődését és terjedését számos ágazatban. Lehetővé teszi például a klinikai minták elemzésének automatizálását vagy a közlekedésirányító lámpák pontosabb – emberi beavatkozás nélküli – működtetését a közúti forgalom függvényében. Az e technológiában rejlő innovációs lehetőségek tehát igen széles körűek, és az Európai Uniónak meg kell alkotnia az európai MI fejlődéséhez és a tét nagyságát tükröző közpolitikák kialakításához szükséges operatív jogi keretet, nevezetesen az európai polgárok képzése, valamint az alkalmazott és alapkutatások pénzügyi támogatása tekintetében. E keretnek szükségszerűen ki kell terjednie a szellemitulajdon-jogok átgondolására az innováció és az alkotó tevékenység ösztönzése és védelme érdekében e területen.

A mesterséges intelligencia meghatározása még mindig vita tárgyát képezi, de a jogbiztonság valószínűleg ösztönözni fogja az e területen szükséges beruházásokat az EU-ban. Ezért olyan normatív rugalmasságra kell törekedni, amely képes figyelembe venni az MI sokarcúságát és ugyanakkor kiállni az idő (és a technológiai előrehaladás) próbáját.

Legelsősorban az MI fejlődésének fényében át kell gondolni a szabadalmi jogot. A szabadalom a műszaki találmányok védelmét szolgálja, azaz azon termékekét, amelyek újszerű műszaki megoldást jelentenek egy adott műszaki problémára. Ennek megfelelően az algoritmusok, a matematikai módszerek és a számítógépes programok önmagukban ugyan nem szabadalmaztathatók, de beilleszthetők egy szabadalmaztatható műszaki találmányba. Az európai MI elterjedése szempontjából meghatározó, hogy a gazdasági szereplők – különösen az európai start-up vállalkozások – tisztában legyenek ezzel a lehetőséggel.

Az Európai Szabadalmi Hivatal által nyilvántartásba vett, közvetlenül az MI működésére vonatkozó találmányok („alapvető” MI-technológiák) terén a szabadalom iránti kérelmek száma az évtized folyamán csaknem háromszorosára nőtt: számuk 2010 és 2017 között 396-ról 1264-re emelkedett. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy mennyiségük bizonyos harmadik államokban számszerűen magasabb, és hogy e stratégiai területen erős a nemzetközi verseny.

Az MI-t szabadalmi hivatalok is használják a technika aktuális állására vonatkozó kutatás megkönnyítése céljából. E tekintetben fontos emlékeztetni arra, hogy a technológia hasznos segítő eszköz, de nem helyettesítheti az ember ítélőképességét a jogok odaítélésének kérdésében. A szabadalmakat illetően azt is hangsúlyozni szükséges, hogy bizonyos MI-technológiák döntéshozatali összetettsége megnehezítheti annak ellenőrzését, hogy e találmányok megfelelnek-e a hatályos szabályozásoknak.

Mindennek következtében bizonyos döntéshozatali folyamatok fokozódó önállósodása műszaki vagy művészeti alkotások létrejöttét eredményezheti. E változások fényében a szellemitulajdon-jogok együttesének értékelését a prioritások egyikének kell tekinteni az uniós jog érintett ágában, a kreativitás és az innováció kiteljesedését ösztönző és az alkotókat jutalmazó környezet kialakításának szolgálatában. Az emberi beavatkozás szerepe továbbra is alapvető az MI-t alkalmazó rendszerek programozásában, a betáplált adatok kiválasztásában és a kapott eredmények pontosításában. Az „erős”, azaz öntudattal rendelkező MI perspektívája ugyanis nagymértékben a jövő kérdése.

A szerzői jogokat illetően az eredetiség mint feltétel – amely a műre rányomja alkotója személyiségének jegyét – akadályként jelentkezhet az MI által előállított alkotások védelme szempontjából. Ugyanakkor ez a feltétel a jelek szerint a viszonylagos újszerűség objektív felfogása felé alakul át, amely különbséget tud tenni a már létrehozott művek és a védett mű között. Az MI által generált alkotófolyamat és a „hagyományos” alkotás közös tárgya továbbra is a kulturális örökség gazdagodását jelenti, még ha az alkotás maga eltérő aktusban valósul is meg. Miközben szaporodnak az MI által létrehozott művészeti alkotások – példaként említsük meg „A következő Rembrandt” című képet[12], amely a festő e célból digitalizált 346 festményének MI általi feldolgozásából született meg –, úgy tűnik, elindultunk abba az irányba, hogy az MI által létrehozott művet műalkotásnak fogadjuk el inkább a kreatív eredmény, semmint az alkotás folyamata alapján. Hozzá kell tenni azt is, hogy az MI által létrehozott művek védettségének hiánya folytán a művek előadói jogok híján maradnak, ugyanis a szomszédos jogok jelentette védettség feltételezi az előadott műre vonatkozó szerzői jog létét.

Ennek megfelelően javasoljuk annak megfontolását, hogy az ilyen módon alkotott „mű” esetében a szerzői jogok célszerűen a művet jogszerűen kiadó és közzé tevő természetes személyt illessék meg, amennyiben a mögöttes technológiák megalkotója vagy megalkotói nem emeltek kifogást e felhasználás ellen. Ez a megfontolás illeszkedne a „művek adatainak” védelmére vonatkozó európai rendszerbe; ezek az adatok felhasználhatók az MI-technológiák tanítására szolgáló adatok részeként, amelyek aztán másodlagos műveket hoznak létre például kereskedelmi célokból, feltéve, hogy ezt a felhasználást a jogtulajdonosok nem tartották fenn kifejezetten saját maguk számára.

Végül tekintettel az adatok és kiválasztásuk alapvető szerepére az MI-technológiák fejlesztésében, kérdések vetődnek fel ezen adatok hozzáférhetőségére vonatkozóan, különösen ami az adatoktól való függést, a bezártsági hatást, bizonyos vállalatok erőfölényét és általában véve az elégtelen adatáramlást illeti. Elő kell tehát segíteni az Európai Unióban létrehozott adatok megosztását a mesterséges intelligenciát érintő innovációk ösztönzése érdekében. Rövid távon ez az erőfeszítés megnyilvánulhat például a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv átültetésében és a licenciaszerződések igénybevételének népszerűsítésében, az ipari adatok megosztása ösztönzésének jegyében. Középtávon a Bizottság a közös európai adatterek irányítására vonatkozó általános jogi keretről szóló jövőbeli javaslata mérföldkőnek tekinthető, különösen az érzékeny – például egészségügyi – adatbázisokhoz való hozzáférés tekintetében.

VÉLEMÉNY A BELSŐ PIACI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (9.7.2020)

a Jogi Bizottság részére

a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogokról

(2020/2015(INI))

A vélemény előadója: Adam Bielan

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1. emlékeztet azokra a lehetőségekre, amelyeket a mesterséges intelligencia kínál a vállalkozások, a fogyasztók és a közszektor számára nyújtott innovatív szolgáltatások terén; hangsúlyozza, hogy az MI-technológiák kulcsszerepet játszhatnak a gazdaság digitalizációjában számos ágazatban, így például az ipar, az egészségügy, az építőipar és a szállítás területén, ami új üzleti modellek létrejöttéhez vezethet; kiemeli, hogy az Uniónak aktívan ösztönöznie kell e terület fejlődését a digitális egységes piac fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia belső piaci fejlesztése és használata szempontjából előnyt jelent a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat szabályozó rendszer megbízhatósága, kiegyensúlyozottsága és hatékonysága; megjegyzi, hogy fontos különbséget tenni az MI-alkalmazások vagy -algoritmusok, az MI által előállított technológia és termékek, adatbázisok és egyedi adatok között, amelyek különféle jogi formákat igényelnek;

2. úgy véli, hogy az olyan forradalmi technológiák, mint a mesterséges intelligencia, mind a kis-, mind a nagyvállalatok számára lehetőséget kínálnak piacvezető termékek fejlesztésére; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tekintetében minden vállalatnak vagy minden ilyen termék tulajdonosának egyformán hatékony és eredményes jogvédelmet kell élveznie; úgy véli, hogy ez elősegítheti az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) érvényesülését, és jelentős versenyelőnyhöz vezethet az Unióban; kéri, hogy elemezzék a „szabadalmi trollok” visszaélésszerű gyakorlatainak és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos stratégiai pereknek a hatását, amelyek mesterségesen akadályozhatják a piacra lépést és védhetik a már piacon lévő szereplőket; hangsúlyozza a mesterségesintelligencia-technológiák fontosságát az ügyletek szellemi tulajdonnal kapcsolatos aspektusainak átláthatóbb, hatékonyabb és megbízhatóbb kezelése terén;

3. hangsúlyozza azon intézkedések és információs csatornák fontosságát, amelyek célja, hogy segítsék a kkv-kat és az induló vállalkozásokat a szellemitulajdon-jogok védelmének hatékony használatában az MI-technológiák kapcsán; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egységes piaci programon és a digitális innovációs központokon keresztül nyújtsanak támogatást az induló vállalkozásoknak és a kkv-knak termékeik fejlesztése és védelme érdekében, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy kiteljesítsék európai növekedési és munkahelyteremtési potenciáljukat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság és a tagállamok a mesterséges intelligencia fejlesztése érdekében törekedjenek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok egyéb fontos globális szereplőivel való koordinációra annak érdekében, hogy globálisan kompatibilis megközelítést alakítsanak ki, amely mind a kkv-k, mind az induló vállalkozások számára előnyös lenne;

4. hangsúlyozza a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, köztük az üzleti titkok védelmének fontosságát a mesterséges intelligenciára vonatkozó bármely szabályozási keretben, különös tekintettel a „magas kockázatúnak” tekintett alkalmazások szűk körére vonatkozó részletes követelményekre, elismerve ugyanakkor, hogy ezeket össze kell hangolni más közpolitikai célkitűzésekkel, többek között az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásával; úgy véli, hogy az emberközpontú, megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésének biztosítása érdekében szükség van a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtására;

5. hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok védelme mellett a fogyasztóknak a védett művek engedélyezett felhasználását illető jogbiztonság is érdekében áll, különösen bonyolult algoritmikus termékek esetében; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket az adatok nyomon követhetősége érdekében, amelyek figyelembe veszik mind az adatszerzés jogszerűségét, mind a fogyasztói jogok és az alapvető jogok védelmét;

6. úgy véli, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazások értékelésének kihívása új módszerek kidolgozását és a piacfelügyeleti hatóságok számára megfelelő adminisztratív kapacitások biztosítását teszi szükségessé; megjegyzi, hogy az adaptív tanulási rendszerek minden egyes input után újrakalibrálódhatnak, ami önmagában hatálytalanná teheti az előzetes közzététel bizonyos részeit;

7. úgy véli, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazások tanúsítása esetén bizonyítani kell az átláthatóságot, a megmagyarázhatóságot – amennyire lehetséges –, továbbá az etikai normáknak való megfelelést; megjegyzi, hogy ezt a célt nem lehet elérni – ha egyáltalán elérhető – kizárólag az algoritmus vagy a kód egyszerű közzétételével; emlékeztet arra, hogy ebben a folyamatban az adatkészletek is fontosak;

8. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen módokon lehetséges a termékek moduláris vagy olyan ellenőrző eszközök alkalmazásával történő értékelése, amelyek lehetővé tennék a termékek megfelelő tesztelését, egyúttal megfelelve a titoktartás követelményének a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jogosultjai üzleti titkainak védelme érdekében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (14.7.2020)

a Jogi Bizottság részére

a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról

(2020/2015(INI))

A vélemény előadója: Andor Deli

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

Bevezetés

1. üdvözli a mesterséges intelligenciával (MI) és az adatokkal kapcsolatos, a Bizottság 2020. február 19-i közleményeiben, „A mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése” című fehér könyvben, valamint az európai adatstratégiában megerősített törekvéseket; megjegyzi azonban, hogy komolyabban kell venni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének kérdését a mesterségesintelligencia-technológiák és a kapcsolódó technológiák fejlesztésével összefüggésben;

2. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése és alkalmazása szükségessé teszi technikai, társadalmi, gazdasági, etikai és jogi kérdések, valamint az ágazatokon átnyúló hatások tisztázását számos szakpolitikai területen – ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat is –, valamint válaszok és szakpolitikák európai szintű kidolgozását;

3. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban innovációval, kutatással, a beruházások mobilizálásával és jelentős előnyökkel jár majd a gazdaság, a társadalom, a környezet, a nyilvánosság és a biztonság szempontjából, miközben vonzóbbá teszi az ágazatot az új generációk számára, új foglalkoztatási lehetőségeket és fenntarthatóbb üzleti modelleket teremt, azonban nem okozhat kárt vagy kárt az embereknek vagy a társadalomnak;

4. tudomásul veszi a vállalatok és a gazdasági régiók közötti globális versenyt a közlekedési ágazat mesterségesintelligencia-megoldásainak fejlesztése terén; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a közlekedési ágazatban működő európai vállalatok nemzetközi versenyképességét azáltal, hogy az EU-ban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldások fejlesztése és alkalmazása számára kedvező környezetet alakítanak ki; hangsúlyozza továbbá, hogy a mesterséges intelligenciát valamennyi közlekedési mód esetében alkalmazni kell, a városi és a vidéki területeken egyaránt, és hogy ezért holisztikus, technológiailag semleges és rugalmas megközelítésre van szükség a közlekedési és mobilitási ágazat valamennyi kihívásának megfelelő kezeléséhez;

5.  megerősíti, hogy a mesterséges intelligenciával és a konnektivitással kapcsolatos innovációkkal összefüggő szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra, valamint az adatokhoz való hozzáférésre és az adatok biztonságára vonatkozó megfelelő uniós szintű jogi keret meghatározása kulcsfontosságú lesz a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztése, valamint a közlekedési és a turizmussal összefüggő ökoszisztémákban való zökkenőmentes, biztonságos és széles körű terjesztése szempontjából;

6.  úgy véli, hogy a szellemitulajdon-védelmi stratégiák a mesterséges intelligencia fejlődésével párhuzamosan folyamatosan fejlődni fognak, és hogy figyelembe kell majd venni az olyan kérdéseket, mint az e változó környezethez való alkalmazkodás a rugalmas szerzői jogi, szabadalmi oltalmi, védjegy- és formatervezési mintaoltalom vagy akár az üzleti titokra vonatkozó szabályok révén, és meg kell vizsgálni, hogy az innovátorok számára milyen módon biztosítható a szellemi tulajdon legszélesebb körű és legmegbízhatóbb védelme, amely a jogbiztonság garantálása mellett ösztönzi a magánvállalkozásokba, egyetemekbe, kkv-kba és a klaszterekbe történő új beruházásokat, a köz- és magánszféra együttműködése révén támogatva a kutatást és fejlesztést;

7. felhívja a Bizottságot, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó valamennyi jogszabályban vegye figyelembe és megfelelően ültesse át a magas szintű szakértői csoport iránymutatásaiban meghatározott hét kulcsfontosságú követelményt, amit a 2019. április 8-i közleményében[13] üdvözölt;

8. úgy véli, hogy a távoli vagy biometrikus azonosítási technológiákban – például a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban alkalmazott kontaktkövető alkalmazásokban – egyre nagyobb szükség van a mesterségesintelligencia- és a kapcsolódó technológiákra, amelyek a Covid19-válság és az esetleges jövőbeli egészségügyi és közegészségügyi válságok kezelésének új módjával szolgálhatnak, szem előtt tartva az alapvető jogok, a magánélet és a személyes adatok védelmének szükségességét;

A szellemitulajdon-jogok és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációk

9. megjegyzi, hogy a szellemitulajdon-jogok jelenlegi széttöredezett jogi kerete és a jogbizonytalanság kihat a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák fejlesztésére a közlekedésben; felhívja ezért a Bizottságot, hogy értékelje a szellemi tulajdonra vonatkozó rendszerének a mesterségesintelligencia-technológiák fejlesztése tekintetében való alkalmasságát, és részletes elemzést és a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatát követően terjessze elő azon jogalkotási javaslatait, amelyeket a bizalom, a jogbiztonság és az átláthatóság biztosítása, valamint a további széttöredezettség elkerülése, és ezáltal az e technológiákba történő beruházások ösztönzése érdekében szükségesnek tart;

10. megjegyzi hogy a mesterséges intelligencia, bár lehetővé teszi a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos nagy mennyiségű adat feldolgozását, nem helyettesítheti az ember általi ellenőrzést a szellemitulajdon-jogok biztosítása, valamint a szellemitulajdon-jogok megsértéséért való felelősség meghatározása terén;

11. megjegyzi, hogy az adatok MI általi felhasználása tekintetében a szerzői jog által védett adatok felhasználását a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó azon kivételek fényében kell megítélni, amelyeket a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról szóló irányelv tartalmaz, valamint a szellemitulajdon-jogok védelmével kapcsolatos korlátozások és kivételek hatálya alá tartozó valamennyi felhasználás fényében;

12. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje annak lehetőségét és a vállalkozások, többek között a kkv-k számára való relevanciáját, hogy szoftvereken vagy algoritmusokon alapuló szabadalmakat szerezzenek annak érdekében, hogy biztosítsák mind az innováció védelmét, mind a megbízható mesterséges intelligenciához szükséges átláthatóságot, valamint a közcélokra használt algoritmusok hozzáférhetőségét; hangsúlyozza az e vállalatok közötti egyenlő versenyfeltételek megőrzésének szükségességét, valamint a versenyjoggal való összhang fenntartásának fontosságát;

13. teljes mértékben tudatában van annak, hogy a mesterséges intelligencia terén való fejlődést össze kell kapcsolni az infrastruktúra és a digitális készségek oktatása terén tett állami beruházásokkal, valamint a konnektivitás és az interoperabilitás jelentős mértékű javításával, hogy az előnyöket teljes mértékben ki lehessen aknázni; ezért kiemeli a biztonságos és fenntartható 5G hálózatok fontosságát a mesterségesintelligencia-technológiák teljes körű bevezetése szempontjából, valamint – ami ennél is fontosabb – az infrastruktúra szintje és annak biztonsága szempontjából az egész Unióban szükséges munka fontosságát; tudomásul veszi a közlekedési ágazatban a mesterséges intelligenciával kapcsolatban folyó intenzív szabadalmi tevékenységet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez tömeges jogvitákhoz vezethet, amelyek ártani fognak az ágazat egészének és a közlekedés biztonságát is érinthetik, amennyiben nem dolgoznak ki késedelem nélkül a mesterséges intelligenciához kapcsolódó technológiák fejlesztésére vonatkozó jogszabályt európai szinten;

14. rámutat, hogy a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak kulcsszerepet játszanak az új mesterségesintelligencia- és kapcsolódó technológiák fejlesztésében és terjesztésében, valamint az interoperabilitás biztosításában; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az ágazatközi szabványok kialakítását és a hivatalos szabványosítást; e tekintetben emlékeztet a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak engedélyezéséről szóló, 2017. november 29-i bizottsági közleményre és a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmak átláthatóságára vonatkozóan abban meghatározott alapelvekre, nevezetesen a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) engedélyezésre és végrehajtásra; külön felhívja a figyelmet azokra a szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalmakra, amelyek javíthatják a közlekedést igénybe vevők számára a hozzáférhetőséget, és a közúti közlekedésbiztonságot és óvintézkedéseket;

Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és adatok

15. üdvözli, hogy a Bizottság kész biztosítani azt, hogy az adatok gyűjtése és felhasználása az EU általános adatvédelmi rendeletének és más szigorú adatvédelmi szabályainak teljes körű betartásával történjen; hangsúlyozza, hogy továbbra is védeni kell az európai polgárok adatait, de úgy véli, hogy megfelelő egyensúlyra van szükség az adatvédelem és a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok között annak érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-innovátorok számára biztosítani lehessen a szükséges rugalmasságot;

16. üdvözli a Bizottság azon célját, hogy közös európai adattér jöjjön létre a szabványokba, az eszközökbe és az infrastruktúrába történő befektetés mellett; különösen támogatja egy közös európai mobilitási adattér létrehozását, amely figyelembe veszi az adatvédelemre vonatkozó hatályos európai jogi keretet;

17. felhívja a Bizottságot, hogy méltányos és megfelelő rugalmassággal és a technológiai semlegesség elvével összhangban megfelelő módon és sürgősen foglalkozzon az adatok és a szellemi tulajdon védelmének kérdésével és az ezzel kapcsolatos jogalkotási javaslatokkal, többek között a bevált gyakorlatok cseréjére irányuló kezdeményezések kidolgozása és az e területen folytatott kutatásokba való beruházás révén;

18. üdvözli a közös európai adatterek irányítására vonatkozó támogató és rugalmas jogi keret jövőbeli létrehozását, valamint a Bizottság azon szándékát, hogy előmozdítsa a vállalkozások és a kormányzat közötti, valamint a vállalkozások közötti adatmegosztást, és hogy az adatokhoz való kötelező hozzáférést tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett azokra az esetekre korlátozza, amikor az egyedi körülmények ezt szükségessé teszik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a mobilitásban érdekelt valamennyi fél hozzáférjen a járművek által generált adatokhoz az innovatív, adatvezérelt szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása érdekében;

19. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a kkv-k és klaszterek olyan adatokhoz való hozzáférésére, amelyek fellendíthetik tevékenységüket, valamint a technológiai központokra és egyetemekre azok kutatási programjainak előmozdítása érdekében;

20. támogatja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy felkérje a feldolgozóipar kulcsfontosságú szereplőit – a közlekedés területén tevékenykedő gyártókat, a mesterséges intelligencia és a hálózatok tekintetében innovátorokat, a turisztikai ágazat szolgáltatóit és a gépjárműipari értéklánc más szereplőit – arra, hogy állapodjanak meg arról, hogy milyen feltételek mellett készek megosztani adataikat.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT
BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL (3.9.2020)

a Jogi Bizottság részére

a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokról

(2020/2015(INI))

Előadó: Sabine Verheyen

PA_NonLeg

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1. emlékeztet, hogy a mesterséges intelligenciának (MI) és átfogóbban a kapcsolódó technológiáknak az emberiség szolgálatában kell állniuk, és hogy azok előnyeit széles körben és megkülönböztetésmentesen meg kell osztani; hangsúlyozza, hogy mivel a mesterséges intelligencia a technológiák folyamatosan változó gyűjteménye, amelyet nagy sebességgel fejlesztenek, és mivel fokozatosan egyre több, jellemzően emberek által végzett feladat elvégzésére válik képessé, hosszú távon egyes területeken akár túl is szárnyalhatja az ember szellemi kapacitását; hangsúlyozza ezért, hogy megfelelő biztosítékokat kell kialakítani, ideértve észszerű esetben a tervezési rendszerek emberi beavatkozással történő felügyeletét és a mesterséges intelligencia általi döntéshozás felülvizsgálatának, átláthatóságának és ellenőrzésének folyamatait; elismeri, hogy a kulturális és a kreatív ágazat alkotói műveik elkészítéséhez már széles körben alkalmazzák a mesterséges intelligencián alapuló új technológiákat;

2. hangsúlyozza, hogy az Uniónak alapvető szerepet kell játszania a mesterséges intelligencia fejlesztésére, alkalmazására, programozására és felhasználására vonatkozó alapelvek meghatározásában anélkül, hogy különösen az uniós rendeletekben vagy magatartási kódexekben hátráltatná annak fejlődését vagy akadályozná a versenyt; emlékeztet arra, hogy az (EU) 2019/790 irányelv jogi keretet biztosít a szerzői joggal védett művek szöveg- és adatbányászati (TDM) eljárások során történő felhasználásához, amelyek kulcsfontossággal bírnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos folyamatokban; hangsúlyozza ezért azt a követelményt, hogy minden felhasznált műhöz jogszerűen kell hozzáférni, valamint azt a jogosultak számára garantált jogot, mely szerint előzetesen dönthetnek úgy, hogy engedélyük nélkül nem lehet műveiket felhasználni mesterséges intelligenciával kapcsolatos eljárásokban; hangsúlyozza továbbá, hogy szükség van a digitális adatokra vonatkozó etikai keretre és stratégiára, amelyet szükség esetén olyan jogszabályoknak kell kísérniük, amelyek rögzítik az alapvető jogokat és az uniós értékeket;

3. hangsúlyozza a mesterséges intelligencia iskolákban és egyetemeken történő használatának fontosságát, aminek segítségével olyan új, hatékonyabb tanulási módszereket lehet bevezetni, amelyek javítják a tanulók és a diákok eredményességi mutatóit; kiemeli, hogy népszerűsíteni kell a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tananyagokat, amelyek célja segítséget nyújtani a tanulóknak és a diákoknak ahhoz, hogy megszerezhessék a jövőbeli álláslehetőségekhez szükséges szakértelmet; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiáknak nyilvánosan elérhetőknek kell lenniük oktatás és kutatás céljára;

4. hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a mesterséges intelligenciához Unió-szerte és a tagállamokon belül biztosított legyen a nyilvános és egyenlő hozzáférés; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációhoz és kutatáshoz nyújtott uniós támogatást széles körben elérhetővé kell tenni az Unióban; kiemeli, hogy külön támogatást kell biztosítani a mesterséges intelligencia hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő csoportokhoz tartozó fejlesztőinek és felhasználóinak;

5. úgy véli, hogy széles körben elérhetővé kell tenni a szellemitulajdon-jogok védelmével kapcsolatos útmutatást és tanácsadást a mesterséges intelligencia fejlesztői és felhasználói számára;

6. emlékeztet, hogy a mesterséges intelligencia nem csak olyan tevékenységeket képes elvégezni, amelyek korábban kizárólag emberi tevékenységek voltak, hanem autonóm és kognitív tulajdonságokra is szert tehet és fejleszthet ki tapasztalás vagy megerősítés révén történő tanulással; hangsúlyozza a felelősség fogalmát a megerősítés révén tanulásra képes mesterségesintelligencia-rendszerek tekintetében; hangsúlyozza, hogy a betanított mesterségesintelligencia-rendszerek képesek szinte önállóan kulturális és kreatív alkotásokat létrehozni minimális emberi ráfordítás mellett; megjegyzi továbbá, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek előre nem látható módon fejlődhetnek azáltal, hogy még az eredeti programozóik számára is ismeretlen eredeti műveket hoznak létre, amit ugyancsak figyelembe kell venni az ilyen művekből származó hasznosítási jogok védelmére szolgáló keret létrehozásakor; emlékeztet mindamellett arra, hogy a mesterséges intelligenciának segítenie, nem pedig helyettesítenie kell a kreatív emberi elmét;

7. megállapítja, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek szoftveralapú rendszerek, amelyek a környezetük elemzése alapján képesek intelligens viselkedés megjelenítésére; hangsúlyozza, hogy ez az elemzés statisztikai modelleken alapul, amelyeknek elkerülhetetlen részei a hibák, olykor olyan visszacsatolási hurkokkal, amelyek megismétlik, megerősítik és tartósan fenntartják a már előzetesen meglévő torzításokat, hibákat és feltevéseket; megállapítja, hogy olyan rendszereket és a módszereket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik az algoritmusok ellenőrzését, magyarázhatóságát és a problémák megoldását;

8. úgy véli, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák fejlesztéséhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogokat meg kell különböztetni a mesterséges intelligencia által létrehozott tartalomhoz fűződő szellemitulajdon-jogoktól; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének útjában álló felesleges jogi akadályokat fel kell számolni annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni az említett technológiákban rejlő lehetőségeket a kultúrában és az oktatásban;

9. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a mesterséges intelligencia által létrehozott kulturális és kreatív alkotásokkal kapcsolatos szerzői jogi kérdésekkel; hangsúlyozza, hogy a szellemitulajdon-jogok rendszerének alapját a művek szerzőjeként és létrehozójaként az emberi alkotásnak kell képeznie; megállapítja továbbá, hogy központi jelentősége van annak, hogy a mesterséges intelligencia által létrehozott mű mennyire vezethető vissza egy emberi alkotóra; felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell vizsgálni, vajon olyan „eredeti alkotásról” van-e szó, amely nem igényel semmilyen emberi beavatkozást; úgy véli, hogy alapos kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy vajon a mesterséges intelligenciával előállított művek szerzői jogának a mesterségesintelligencia-szoftver, -algoritmus vagy -program szerzői jogtulajdonosára történő automatikus átruházása a legjobb megoldás-e, mivel ahhoz, hogy valakit egy új kreatív mű szerzőjének lehessen tekinteni, szükség van egy emberre; üdvözli a Bizottság egy szerzői jogokkal és az új technológiákkal foglalkozó tanulmány elkészítésére irányuló felhívását;

10. aggodalmát fejezi ki a szellemi tulajdonjogok és a mesterséges intelligencia fejlődése közötti lehetséges vákuum miatt, amely sebezhetővé teheti a kulturális és kreatív iparágakat és az oktatást a mesterséges intelligencia által létrehozott, szerzői jogi védelem alá eső művekkel szemben; aggodalmát fejezi ki a szellemi tulajdon lehetséges megsértése miatt, és hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni az esetleges piaci hiányosságokat vagy károkat; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az Unióban a mesterséges intelligenciával előállított művekre alkalmazandó közös, egységes szerzői jogi rendelkezésekre vonatkozó horizontális, tényeken alapuló és technológiasemleges megközelítést, amely fokozná e művek növekedését, és a mesterséges intelligenciával és a robotikával foglalkozó ágazat technológiai és gazdasági fejlődésébe történő magánberuházásokat is vonzaná;

11. megállapítja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kapacitások bővülését a félretájékoztatás terjesztése és a dezinformáció létrehozása terén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok számos megsértéséhez vezethet, továbbá rendkívül aggasztja annak lehetősége, hogy tömegesen manipulálják a polgárokat a demokráciák destabilizálására; e tekintetben felszólít az információs és médiaműveltség megerősítésére, nem feledkezve meg arról, hogy a digitális transzformáció ennek elengedhetetlen szempontja; kéri, hogy fektessenek hangsúlyt a tények és információk ellenőrzésére szolgáló szoftverek fejlesztésére;

12. emlékeztet arra, hogy az adatok központi szerepet töltenek be a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése és betanítása során; hangsúlyozza, hogy ebbe beletartoznak az olyan strukturált adatok is, mint például az adatbázisok, a szerzői jogi védelem alatt álló művek és egyéb, szellemitulajdon-jogi védelmet élvező alkotások, amelyek általában nem tekinthetők adatnak; hangsúlyozza ezért, hogy fontos foglalkozni a mesterséges intelligencián alapuló technológiák működésével kapcsolatos, szellemi tulajdont érintő felhasználások fogalmával;

13. rámutat arra, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerekben előforduló torzulások csökkentésének leghatékonyabb módja annak biztosítása, hogy a lehető legtöbb adat álljon rendelkezésre a betanításhoz, amihez korlátozni kell a szöveg- és adatbányászat előtt álló felesleges akadályokat és elő kell segíteni a határokon átívelő felhasználásokat;

14. hangsúlyozza, hogy amennyiben a mesterséges intelligenciát csak eszközként használják ahhoz, hogy segítséget nyújtson a szerzőnek az alkotás folyamatában, továbbra is a mindenkori szerzői jogi keret alkalmazandó a létrehozott műre, figyelmen kívül hagyva a mesterséges intelligencia beavatkozását;

15. különleges biztonsági jellemzők és szabályok bevezetését ajánlja a mesterséges intelligencián alapuló technológiákhoz kapcsolódó adatvédelmi jogok megvédése érdekében; hangsúlyozza, hogy kötelezővé kell tenni a mesterséges intelligencián alapuló technológiák adatvédelmi ellenőrzését;

16. emlékeztet továbbá arra, hogy az uniós szerzői jogok reformja kivételt vezetett be a szöveg- és adatbányászatra vonatkozóan, mely szerint a tudományos kutatáshoz szabadon felhasználhatók adatok, az egyéb célokból alkalmazott szöveg- és adatbányászat pedig szintén lehetséges lesz az új kivétel alapján, ha a további követelmények teljesülnek;

17. hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia hatékony eszközként szolgálhat a szerzői jogi védelem alatt álló online tartalmak észleléséhez és jelzéséhez; hangsúlyozza azt is, hogy foglalkozni kell a mesterségesintelligencia-rendszerek által elkövetett szerzői jogi és egyéb szellemitulajdon-jogi jogsértésekért való felelősség, valamint az adatok tulajdonjogának kérdésével; hangsúlyozza azonban, hogy világosan meg kell különböztetni az önálló jogsértéseket és a harmadik fél műveinek oly módon történő másolását, amelyet a mesterségesintelligencia-szoftver üzemeltetője tett lehetővé, illetve nem akadályozott meg; felveti, hogy a felelősség megállapításának elengedhetetlen feltétele a nyomonkövethetőség, amely egyrészről alapul szolgál a jogi lépésekhez, másrészről pedig lehetővé teszi a nem megfelelő működés diagnosztizálását és javítását;

18. hangsúlyozza az átláthatóság és a felelősség fontosságát a streamingszolgáltatások algoritmushasználata során annak érdekében, hogy jobban garantálható legyen a nyelvi és formai szempontból változatos kulturális és kreatív tartalmakhoz való hozzáférés, valamint az európai művekhez való pártatlan hozzáférés;

19. emlékeztet az Unió azon etikai kötelességére, hogy világszerte támogassa a fejlődést, elősegítve a határokon átívelő együttműködést a mesterséges intelligenciát illetően, többek között a határokon átívelő kutatásra és szöveg- és adatbányászatra vonatkozó korlátozások és kivételek révén, és ennek elérése érdekében sürgeti a nemzetközi fellépés felgyorsítását a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél;

20. elismeri, hogy bizonyos államok technológiai fejlettsége miatt az Uniónak alapvető kötelessége előmozdítani a mesterséges intelligencia előnyeinek megosztását számos eszköz, többek között valamennyi tagállamban a kutatásba történő beruházás felhasználásával.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodik

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

Jelmagyarázat:

+ : mellette

- : ellene

0 : tartózkodás