Nemzetközi jog

Területek

A „nemzetközi jog” kifejezés két jogágra vonatkozhat:

• Nemzetközi közjog: az államok és nemzetközi szervezetek közti kapcsolatot szabályozza, olyan területekkel foglalkozik, mint az emberi jogok, a nemzetközi szerződések joga, a tengerjog, a nemzetközi büntetőjog és a nemzetközi humanitárius jog.
• Nemzetközi magánjog – vagy kollíziós jog –, olyan eljárásjogi szabályok sora, amelyek meghatározzák, hogy egy adott jogvita mely jogrendszer alá tartozik, és melyik ország joga alkalmazandó rá. Ezek a szabályok akkor alkalmazandók, amikor egy jogvita határokon átnyúló elemet tartalmaz, például olyan szerződést, amelyet különböző államokban lévő felek kötöttek, vagy amikor a határokon átnyúló elem egy több joghatóság alá tartozó országban.

Az Európai Unió (EU) jogához fűződő viszony

Bár az uniós jogot a nemzetközi jog sajátos formájának is tekinthetjük, az uniós jog legnagyobb része rendelkezik néhány olyan sajátos vonással, amely általában nem jellemző a nemzetközi jogra: ilyen különösen az, hogy az állampolgárok az uniós tagállamokban a bíróságok előtt hivatkozhatnak az uniós jog által biztosított jogokra, míg a nemzetközi jogot általában át kell ültetni a nemzeti jogba ahhoz, hogy az állampolgárok aztán hivatkozhassanak rá. Az uniós jog továbbá gyakran elsőbbséget élvez az uniós tagállamok jogával szemben. Ezért van ezen a portálon külön oldal az uniós jog és a nemzetközi jog számára.

Jogforrások és adatbázisok

A nemzetközi jogot főként nemzetközi megállapodások vagy egyezmények tartalmazzák, túl az olyan általánosan elismert értékeken, normákon és elveken, amelyekre a megállapodásokban nem szükséges kifejezetten hivatkozni. A nemzetközi megállapodások lehetnek kétoldalúak (vagyis két szuverén állam közöttiek) vagy többoldalúak (vagyis kettőnél több állam közöttiek). A megállapodásokat nagyon gyakran valamely nemzetközi szervezet keretein belül készítik elő és tárgyalják meg, ilyen például az Egyesült Nemzetek (ENSZ), az Európa Tanács és sok egyéb szervezet. Fontos forrása a nemzetközi jognak a nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlata is.

Különböző nyilvánosan elérhető információs források léteznek a nemzetközi jogra vonatkozóan. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

• ENSZ-szerződések gyűjteménye,
• ENSZ – emberi jogok,
• Európa Tanács – egyezmények: emberi jogok, demokrácia, igazságügyi együttműködés,
• Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO): tengerjog
• Nemzetközi Személyi Jogállapoti Bizottság (ICCS),
• Kereskedelmi Világszervezet (WTO): nemzetközi kereskedelmi jog,
• Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Európai Gazdasági Térség (EGT),
• Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – korrupcióellenes egyezmény,
• A nemzetközi jog elektronikus információs rendszere (EISIL), amelyet az American Law Society működtet,
• Nemzetközi jogi útmutató, amelyet a HG.org működtet,
• Hágai konferencia a nemzetközi magánjogról (HCCH): egyezményeket és megállapodásokat találhat erre a területre vonatkozóan, valamint szakosított tájékoztató részeket az iratok nemzetközi felhasználás céljából való hitelesítéséről („apostille”), az iratkézbesítésről, a gyermekek jogellenes elviteléről és az örökbefogadásról.

Az Egyesült Nemzetek hozta létre a Nemzetközi Jogi Bizottságot is. Ennek feladata, hogy elősegítse a nemzetközi jog és kodifikációja folyamatos fejlődését. Ebből a célból tanulmányokat és felméréseket tesz közzé, precedenseket gyűjt és új szerződésekre vonatkozó javaslatokat dolgoz ki. A Nemzetközi Jogi Bizottság munkája már több fontos szerződéshez és egyéb kulcsfontosságú nemzetközi jogi munkához szolgált alapul.